NATO csúcsértekezlet Budapesten: támogatják Ukrajna és Grúzia csatlakozási törekvéseit

Október 9-10-én, Budapesten rendezték az Észak-atlanti Szövetség csúcsértekezletét. A Szövetség Ukrajnával és Grúziával kapcsolatos álláspontja egy jottányit sem változott: a két ország tagja lesz a NATO-nak, de nem azonnal. Ezt világosan megfogalmazták a tagországok honvédelmi miniszterei. Kijevet és Tbiliszit határozott támogatásáról biztosította a találkozó házigazdája, Magyarország.
A honvédelmi miniszterek elsősorban az afganisztáni misszióval kapcsolatos katonai együttműködésről tárgyaltak, de érintették a bővítést is. Milyen jelzéssel szolgált a budapesti értekezlet Ukrajna és Grúzia számára?
A globális biztonsági kérdések tárgyalása mellett a részvevők eszmét cseréltek Ukrajna és Grúzia csatlakozási törekvéseiről is, s bár döntés nem született, a kapu nem záródott be az ukránok és grúzok előtt. A politikusok és a katonák a következő, november közepén, Tallinnban tartandó értekezletükön térnek vissza a kérdéshez. Mindent egybevetve, a decemberi csatlakozás lehetősége délibábnak tűnik. A halogatás legfőbb okát az ukrajnai belpolitikai helyzetben kell keresnünk, vélik az itteni szakértők.
Ezek a hírek némi csalódást okoztak Jurij Jehanurov ukrán honvédelmi miniszternek: „Kétségkívül súlyos helyzetben vagyunk – mondta a sajtó képviselőinek. Néhány országnak az az álláspontja, hogy decemberben csak Ukrajna felkészültségének áttekintésére kerülhet sor”. Jurij Jehanurov Budapesten találkozott grúz, lengyel és magyar kollégájával, és meggyőződött támogatásukról.
Mi a véleménye a bővítésről a magyar politológusoknak?
Gyarmati István, s Demokratikus Átalakulások Intézetének szakértője szerint a kaukázusi események tükrében a NATO-nak nem visszavonulnia kellene, hanem éppen ellenkezőleg, markánsabbá tenni jelenlétét a térségben: „A NATO egyre nagyobb érdeklődéssel figyeli a Grúziában zajló eseményeket, és egyre több indoka mutatkozik Tbiliszi befolyásolására. Ha valaki arra gondol, hogy a grúzok valami rosszban mesterkednek, én személy szerint egyáltalán nem tartok ettől. Véleményem szerint az augusztusi kaukázusi háború egyértelműen az oroszok agressziója volt Grúzia ellen, a grúzokat egyszerűen provokálták erre a lépésre. Amennyiben Európában vannak ezzel ellentétes vélemények, úgy az lenne a legjobb, ha a NATO szorosabbra fűzné kapcsolatait Grúziával, és ellenőrzése alatt tartaná a grúzokat”. Egyébként Göncz Kinga magyar külügyminiszter októberben megnyitotta Tbilisziben a magyar nagykövetséget. Az eseményre a tervezettnél egy félévvel korábban került sor, ami arról tanúskodik, hogy Magyarországnak szándékában áll szorosabbra fűzni kapcsolatait Tbiliszivel, vélik a szakértők.

Ploszkina Vaszil