Szeptember 6. és 16. között került sor a görögországi Evia szigetén a határon túli ukrán közösségek III. Fórumára. A rendezvény az Ukránok Európai Kongresszusa, Ukrajna Külügyminisztériuma, a magyarországi Ukrán Nagykövetség és a Béketanács Egyesület égisze alatt zajlott. A szervezést a Halina Maszljuk által vezetett görögországi ukrán egyesület, az Ukrán gondolat vállalta. A tanácskozás keretében sor került egy pedagógiai konferenciára is, amelyen megvitatták a határon túl élő ukránok anyanyelvi oktatását. Vasárnapi iskolák ukrán nyelv- és történelemtanárai, Európa különböző országaiban dolgozó közép- és felsőfokú tanintézetek oktatói együtt gondolkodtak az anyanyelv- és történelemoktatás helyzetéről és jövőjéről a külföldi közösségekben.
Az idei találkozó a rendezvények és a történelmi témájú eszmecserék rendkívüli gazdagságával tűnt ki. Vegyük sorba: szeptember 7-én a Dániából érkezett Szlavko Kirilenko „Az ukránok nemzetté válásának rögös útja Bohdan Hmelnyickijtől napjainkig” címmel tartott előadást. Az ukrán nyelv- és irodalomtanárok számára naponta szerveztek szakmai szemináriumokat és tréningeket. Szeptember 7-én a Fórum részvevői A. Viszockij professzor – a Drahomanov Pedagógiai Főiskola bölcsészkarának dékánja – kezdeményezésére megvitatták egy külhoni oktatási egyesület létrehozásának lehetőségét. A vitában részt vett V. Andruscsenko, a Főiskola rektora, L. Ivanova, a Nemzetközi Ukrán Iskola igazgatója és mások.
Meghívást kapott a Fórumra Vaszil Bojecsko, a külügyminisztérium határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője, Valerij Cibuh, Ukrajna görögországi nagykövete, továbbá számos európai ország, többek közt Csehország, Magyarország, Portugália, Szlovákia, Franciaország, stb. ukrán civil és kulturális egyesületeinek képviselői. Összesen százhúszan jöttek el Görögországba, köztük sok neves ukrajnai felsőoktatási intézmény képviselői.

Érdekesen alakult az ukrán származású újságírók vitája, amelyet Olga Greszko, a kijevi Sevcsenko Nemzeti Egyetem Újságíró Intézetének küldötte vezetett. Szó esett az egységes ukránnyelvű tájékoztatási tér megteremtéséről, az Oroszország által Ukrajna ellen vívott információs háborúról, és a magasan kvalifikált újságírók hiányáról. A zsűri összegezte a legjobb külföldi ukrán oktatási intézménynek járó elismerés elnyeréséért kiírt pályázatot és győztest is hirdetett.
Egyébként a viták élességét az adta, hogy a Fórumon tulajdonképpen két világnézet csapott össze: a világosan megfogalmazott nemzeti elkötelezettség és egy kevésbé egyértelmű, posztszovjet vonal. Sajnálatos, hogy sok Ukrajnából érkezett küldött szinte alig tudott valamit a határon túli ukrán közösségi szervezetek tevékenységéről és azok irányáról. Ide vezethető vissza, hogy nem sokat tudnak arról, mi zajlik a határon túli közösségekben, miért gyűlnek össze képviselőik a hasonló fórumokon, és mi köti össze őket éveken át. Egy donyecki részvevő csodálkozva figyelte, milyen lelkesedéssel dolgoznak a Fórumon európai tanár kollégái, és cinikusan meg is kérdezte, mi a munkájuk célja. Amikor higgadtan elmagyarázták neki, hogy az ukrán oktatás megőrzése a cél, ironikusan odavetette: „És aztán?..”
Hartyányi Jaroszláva tapasztalatai szerint sok ilyen tájékozatlan küldött érkezett Ukrajnából, és szoknak, akik évek óta szervezik a hasonló tanácskozásokat, nagyon sok energiáját elvette az ilyen, beszűkült világnézetű kollégák felvilágosítása. Ennek fényében nem véletlen, hogy a szervezők, összegezve a Fórum eredményeit, kifejtették, hogy egyáltalán nem azok jöttek el Görögországban, akiknek szívügye az ukrán nemzet sorsa. A legkézenfekvőbb arra gondolni, hogy a tenger, a remek időjárás, az érdekes turisztikai programok és a vendégszerető üdülők vonzották őket elsősorban – ingyen és bérmentve –, hiszen csak nagyon kevesen és nagyon csekélyke összeget fizettek saját zsebből. Jogásznyelven szólva ezt a magatartást állami pénzek elsikkasztásának és a szolgálati viszonnyal való visszaélésnek nevezik. Nyugat-Európában, mint köztudott ezért nem simogatás jár. Ukrajnában azonban egyelőre elnézik. Türelmesnek lenni azokkal, akik szemrebbenés nélkül turkálnak az állam zsebében, s eközben a szakmai odaadást még csak nem is mímelik, mi több, nem tisztelik nemzetük oktatási rendszerét, nyelvét és kultúráját, ami bizonyos szempontból egyet jelent a nemzetárulással. Sajnos, az évek múlásával és az ukrajnai demokrácia gyengülésével nem nagyon csökken az ilyen emberek száma.

Ezekkel az emberekkel nagyon nehéz és fárasztó dolgozni, különösen olyan esetekben, amikor az egyik tanár az egykori Szovjetunióban érvényes morális értékekről akarja meggyőzni ettől eltérő világnézetet valló tanártársát, nyilatkozta a Fórumról hazatérve Hartyányi Jaroszláva. Az egy dolog, hogy Ukrajnában beszélgetésbe elegyedünk az orosz nyelvet előnyben részesítő honfitársunkkal és megint más, ha a külhoni ukrán fórumokon találkozunk álcázott barátaikkal.
A külhoni nemzeti-hazafias szervezetek feladata talán épen az, hogy ne csak elmagyarázzák az ilyen embereknek, mi végre képviselik a nemzeti ügyet, hanem ezzel párhuzamosan próbálják hazaszeretetre nevelni őket jó szóval, dallal, tánccal, a művészet erejével, hogy az ember a szívével érezze meg, mi az, ami csak az övé, ami nem idegen számára. Nem véletlen, hogy a fórumok állandó vendégei a művészegyüttesek. Két évvel ezelőtt a MUKE Veszelka együttese szerepelt Görögországban, most pedig a csodálatos prágai Forrás gyermek-csoportot köszönthették. Az ukrán művészet nyelvét még a külföldi turisták is megértették, a helyi görögök pedig egyre csak azt kérdezték a jelenlévő ukrán nézőktől, hogy helyesen ejtik-e ukránul a „mo-lod-ci!” elismerő bíztatást, egyértelműen megszégyenítve ezzel az orosz nyelvet előnyben részesítő földijeinket.
Az ukrán közösségek III. Fórumának számos részvevője kifejtette, hogy hatalmas szervezőmunkát végzett a Nemzetközi Ukrán Iskola (igazgatónője Ludmilla Ivanova), amely a külföldi nemzetiségi iskolák végzőseit teszteli és vizsgáztatja, valamint az Ukránok Európai Kongresszusa. Hartyányi Jaroszláva, a szervezet elnöke, Valerij Cibuh görögországi nagykövet és Vaszil Bojecsko külügyminisztériumi tisztségviselő a Fórum zárásaként külön találkozón vett részt a meghívottakkal, ahol elmondták, hogy a jövőben gyakrabban szeretnének hasonló fórumokat rendezni, bemutatandó a fő szervezőket, mert Ukrajnában ma még csak kevesen tudják, mi is az UEK és a MUI, a görögországi Ukrán gondolat és hasonló szervezetek.

Maszlyuk Galyna