A Magyarországon élő ukránok is csatlakoztak az Európa-szerte kibontakozó jótékonysági mozgalomhoz, amelynek célja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajna megsegítése. A világon szétszórtan élő ukránok már a Majdanon zajló események idején elkezdték a gyűjtést. Szinte naponta érkeztek a segélyszállítmányok és a pénzadományok Ukrajna harcok által nem érintett térségeiből és külföldről.
Magyarországról az elsők között kapcsolódott be a mozgalomba Turik Oleg, valamivel később, az Ukrán Országos Önkormányzat egyik ülésén Sajtos Natália, a Szegedi Ukrán Önkormányzat elnöke számolt be arról, hogy a Majdanon járva azt hallotta a járókelőktől, hogy nagy szükség lenne katonai „házi patikákra”. Felvetését tett követte: az ukránok a templomban hirdették meg a gyűjtést, de nagy valószínűséggel nemcsak a hívek adakoztak. Turik Oleg utánajárt, hol lehet a legolcsóbban beszerezni a gyógyszereket és kötszereket tartalmazó készleteket. Amerikai és olaszországi barátainál is érdeklődött, Damjan atya pedig javasolta, hogy vonják be az akcióba Ausztriában élő fivérét. Ő ajánlotta, hogy a pénzt utalják át egy olyan osztrák bankba, amelynek van fiókja Kijevben. Miután ez megtörtént, megvásárolták az elsősegélynyújtó készleteket, amelyeket Sajtos Natália juttatott el ismerősei révén a válságövezetbe.
Magyarország a maga részéről hozzájárult nyolc ukrán sebesült egészségügyi rehabilitációjához, de az ukrán oldalról felmerülő bürokratikus akadályok következtében csak hárman tudtak eljönni. A katonai kórházban történt kivizsgálás után Hévízen folytatódott a kezelésük. A fiatalembereket meghatotta a gondoskodás, az, hogy valakik gondoltak rájuk. Az Alfa különleges egység tagjaként szinte az elsők között találták szemben magukat a Luhanszkot megszálló orosz egységekkel. Egyikük súlyos lábsérülést, a másik pedig kézsérülést szenvedett. A harmadik fiatalembert, egy kijevi születésű alezredest eltalálta egy gránát, és hasi sérülésekkel kezelték. Az eredményes gyógykezelésnek köszönhetően a fiatal katonák fizikailag és lélekben is megerősödve térhettek vissza családjukhoz.
A magyarországi ukrán közösség egy sürgősségi esetkocsi megvásárlását is elhatározta. Találtak egy lerakatot, ahol használatból kivont, de még mozgásképes mentőkocsikat tárolnak, amelyeket kisebb javítások után üzembe lehet állítani valamelyik ukrajnai válságövezetben.
A Magyarországon élő ukránoknak már nem ez az első akciója. Hartyányi Jaroszlava elmondta, hogy az Ukránok Európai Kongresszusának égisze alatt tevékenykedik Ukrajnában a Szuprin házaspár missziója. A diaszpóra adományaiból – darabonként 100 dollárért vagy 100 euróért – a NATO-ban rendszeresített elsősegély csomagokat vásárolnak, és juttatják el a rászorulókhoz. A Magyarországon élő ukránok Damjan atya révén juttatják el pénzadományaikat Szuprinékhoz.
Persze, az is igaz, hogy sokaknak vannak fenntartásaik az adományok célba érésével kapcsolatban. Attól tartanak, hogy a pénzüket nem fogják rendeltetésszerűen felhasználni, és nagyon nem szeretnék, ha nehezen megkeresett fillérjeik csalók kezébe kerülnének. Hartyányi Jaroszlava szerint éppen ezért kell minél rendszeresebben és hitelesebben tájékoztatni az embereket az adományok útjáról. Ha az emberek megbizonyosodnak arról, hogy adományaik jó célt szolgálnak, bizonyára 10 dollárnál sokkal többet is adnak majd.
Nyilvánvaló, hogy az összes felmerülő gondot nem lehet azonnal megoldani. Nagy jelentősége van azonban az egyéni akcióknak is. Turik Oleg például nemrég gyermekjátékokkal pakolta meg az autóját, hogy örömöt szerezzen a harcoló katonák gyermekeinek. Ukrajnában a harcoló katonák igencsak gyengén ellátottak élelemmel, ruházattal és tisztálkodási eszközökkel. Az javasolnánk itt élő honfitársainknak, hogy vásárlás közben gondoljanak a hiányt szenvedőkre, és vegyenek például a szükségesnél eggyel több szappant. A legkisebb adománnyal is segíthetik a harcoló katonákat és családjaikat.