XX. századi európai népirtások

Február 10. és 22. között, a holokauszt 70. évfordulójához kötődően, az EMMI támogatásával Szegeden és Hódmezővásárhelyen nemzetközi történész konferenciára került sor, amelyen magyar, horvát, szerb, bosnyák, német és lengyel kutatók vettek részt. Az ukrajnai terror szovjet eszközeként alkalmazott, 1932-33-as éhínségről Hartyányi Jaroszlava, a magyarországi ukrán nemzeti kisebbség parlamenti szószólója tartott előadást. Kihangsúlyozta, hogy a bolsevikok jól átgondolt módszereket alkalmaztak a hajthatatlan, elsősorban az ismert ukrán személyiségek megtörésére, hiszen a Szovjetunió a leginkább ezektől az emberektől tartott. Sajnos, elérték a céljukat, mert a rettegés ma is jelen van az ukrán társadalomban, következményei pedig rendre felbukkannak az Ukrán Állam életének számos területén.
Az 1915-ös örményországi népirtás, az ukrajnai éhínség, a zsidókat és cigányokat sújtó holokauszt, a bosnyákok és horvátok tömeges legyilkolásának, a II. világháború végén a magyar hadsereg által végrehajtott szerbiai mészárlás és a szerb partizánok magyarok ellen elkövetett gyilkos akcióinak, valamint a szudéta németek és a magyarok Csehszlovákiából történő kitelepítésének okait kutató történészek véleménye megegyezett abban, hogy mindezen jelenségek azonos alapra épülnek: éspedig egyik vagy másik állam által bizonyos etnikai csoportokkal vagy egész nemzetekkel szemben alkalmazott erőszakra és terrorra, melynek célja az érintettek teljes vagy részleges megsemmisítése, amennyiben úgy vélik, hogy veszélyt jelenthetnek a regnáló hatalomra. Elhangzott Gál Ferenc szegedi rektor gondolata arra vonatkozóan, hogy a történészek kötelesek a lehető legnagyobb alapossággal és dokumentarista hűséggel feltárni az általuk kutatott nemzetek tragédiáját. A lényeg azonban, hogy ezek a tragédiák ne ismétlődhessenek meg.
Válaszképpen Hartyányi Jaroszlava megjegyezte, hogy a kutatók a végtelenségig ismételgethetik ezt az alapigazságot, ma azonban a tények arra utalnak, hogy a XXI. századi Európa kettős mércét alkalmaz. Elítéli a hitleri Németországot, az olasz Benito Mussolinit, vagy a spanyol frankóizmust, a sztálinizmus és a kommunizmus – néhány egyedi nyilatkozatot kivéve – valamilyen oknál fogva nem sorolódik ebbe a kategóriába. Jaroszlava asszony szerint a világ nagy árat fog fizetni a putyini Oroszország Ukrajna ellen elkövetett agressziójának megítélése miatt, mert a putyinizmus új ideológiája még nagyobb veszélyt jelent a világ számára, mint a sztálinizmus, mert modern műszaki megoldásokra és információs hadviselésre épül, amelyeknek célja teljesen félrevezetni a nemzetközi közvéleményt. Nem riadnak vissza az egyértelmű hazugságoktól sem, amikor okként tálalják az okozatot.
A kutatók a háromnapos konferencia keretében ellátogattak a hódmezővásárhelyi Terror Múzeumba is. A kiállítás törzsanyaga a gyermekek elleni holokausztot bizonyító dokumentumokra épül – mondta Hartyányi Jaroszlava, aki a konferencián beszélt arról is, hogy Ukrajna legalább ekkora tragédiát élt át, már ami a gyerekeket illeti– bár a számok eltérnek – hiszen 1932-33-ban közel 3 millió gyermek halt éhen, de a széles közvélemény csak hosszú évtizedek múltán szerzett tudomást erről, mert a Szovjetunióban ez tabu téma volt.
A katyni tragédia elhallgatásáról a lengyel történész beszélt. A Kreml kezdetben a nácikra akarta kenni a bűncselekményt, de nem sikerült, mert végül is győzött az igazság.