Nyári tábor Balatonföldváron
A nyár a gyerekek kedvenc évszaka, mert ilyenkor nincs iskola, nem kell tanulni. A szülők többsége azonban azzal is tisztában van, hogy a gyerekeknek nyáron is hasznos elfoglaltságot kell találni, méghozzá olyat, hogy közben pihenhessenek is. Az egyik ilyen hasznos és aktív pihenési mód az ukrán nemzetközi tábor, amely az idén Balatonföldvárra invitálta a gyerekeket.
2013. július 22. és 29. között a fiatalok a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület, az Ukrán Országos Önkormányzat és a főváros IX. kerületi ukrán önkormányzata anyagi támogatásának köszönhetően pihenhettek a Balaton partján.
A háromcsillagos Riviéra Park Hotel tágas udvara, gyermekmedencéje, tornaszerei és parti kávézója biztosította a táborozók és kísérőik számára a kellemes és hasznos időtöltés lehetőségét. Az idén a táborban közel 60, 6 és 21 év közötti gyermek, illetve fiatal pihent. Tízen – az ungvári Művészeti Kollégium Kárpátok színei néptánc-együttes tagjai – Kárpátaljáról jöttek, öten – a Forrás együttes tagjai – pedig Prágából. A többiek Budapestről, Veszprémből, Várpalotáról, Nyíregyházáról és Kulcsról érkeztek. Többük számára ez volt az első, otthonuktól és a szüleiktől távol töltött nyaralás.
A pihenésen kívül minden táborban vannak szabályok, amelyeket nem is olyan könnyű betartani a „búra alatt” nevelkedő, az idejük nagy részét a számítógép előtt töltő, és az amerikai akcióhősök mintáját követő gyerekeknek, és felismerni, hogy létezik a szórakozásnak más módja is. A tábor fő célja volt felmutatni ezeket a más értékeket. Elsősorban az ukránok nemzeti hagyományainak, népzenéjének, életmódjának bemutatása volt a cél. Emellett ösztönözni szerettük volna a Magyarországon élő ukrán fiatalokat az anyanyelv minél alaposabb elsajátítására. A programból nem hiányozhatott a játék, a szórakozás és a vetélkedők sem.
Július 27-én a táborlakok hajóval felkeresték Tihanyt, virágokat helyeztek el a királyi pár szobrának talapzatán, megnéztek egy Tihanyról szóló filmet és az apátsági múzeumban megismerkedtek a Tihanyi Apátság történetével. Ezen a kiránduláson a gyerekek hasznos ismereteket szereztek Ukrajna és Magyarország történelméről.
A búcsúesten megjutalmazták a vetélkedők, versenyek és váltók győzteseit. Hartyányi Jaroszlava pedig köszönetet mondott a nevelőknek a táborban végzett nehéz és felelősségteljes munkáért.
Íme, néhány fiatal véleménye a táborról:
Koroly Okszana és Erik (15 és 10 évesek, Nyíregyháza): Először jártunk a táborban és feledhetetlen élményekkel gazdagodtunk: csak ukránul beszélgettünk, gyönyörű dalokat és táncokat tanultunk. Köszönjük a lehetőséget, és reméljük, hogy jövőre újra eljöhetünk, találkozhatunk nevelőinkkel és új barátainkkal.
Szuperák Barbara (15 éves, Nyíregyháza): Boldog vagyok, mert már harmadszor voltam a táborban. Már most türelmetlenül várom a következőt! Nagyon sok barátot szereztem, és kiváló tanároktól tanulhattam ukránul.
Rohály Lénárd (17 éves, Nyíregyháza): Nagyon sok örömteli esemény volt az idén az életemben. Jogosítványt szereztem, 73% eredménnyel letettem az ukrán felsőfokú nyelvvizsgát, és még a balatoni táborba is eljöhettem. A táborban megismerkedtem más országokban élő fiatalokkal, lehetőségem nyílt ukránul beszélni. Szeretnék újra eljönni, és köszönöm a feledhetetlen élményeket.
Barkóczi Dániel (15 éves, Nyíregyháza): Nekem magyarok a szüleim, édesanyám beregszászi, édesapám nyíregyházi. Édesanyámmal és az öcsémmel rendszeresen látogatjuk a városi ukrán önkormányzat által működtetett vasárnapi iskolát, ahol ukránul tanulunk. Otthon is megpróbálunk ukránul beszélni. A táborban új barátokra leltem, és igyekeztem csak ukránul megszólalni.
Borscs András (Veszprém): Nagy élmény volt a balatonföldvári tábor. Sok kortársammal ismerkedtem meg, és igyekszem tartani velük a kapcsolatot, méghozzá ukrán nyelven.
Dorozsmai Zsanett, Dorozsmai Jozefina: Július 22-én hétfőn a budapesti Déli pályaudvarról indult a 2013-as Ukrán tábor csapata. A táborba húgommal, Dorozsmai Zsanettel érkeztem. Mivel a korábbi táborokban nem voltunk még, így izgatottak voltunk, hogy vajon hogyan fognak hozzánk viszonyulni, összetudunk-e barátkozni mindenkivel. Szerencsére már a vonaton összeismerkedtünk a korunkbeli fiatalokkal. Mindenki nyitott volt és barátkozó. Mire Balatonföldvárra érkeztünk már sokkal felszabadultabban éreztük magunkat. Hétfőn dél körül érkeztünk meg a szállásra a Riviéra Park Hotelba, ahol az ebéd várt minket. Ezután szabad programunk volt, úgy döntöttünk, hogy kimegyünk a Balaton partra. Gyönyörű kilátásban volt részünk, és a strandunk is a hotelhez tartozott így a strandolás is kényelmes volt számunkra. A következő napokon számos programunk volt, melyeket nagyon élveztünk, főleg ilyen jó társaságban. Reggeli után kezdődtek az ukrán néptáncórák. A táncot Ungvárról érkező koreográfus palánták mutatták be, akik nagyon tehetségesek voltak. Ezeken az órákon a vasárnap esténkre készültünk, mely különösen érdekes volt számunkra, de erről majd később ejtek szót. A táncóra után, ismét szabad programunk volt, így hát ismét a partra mentünk le süttetni magunkat. Ebéd után az ukrán nyelvi órák következtek. A nyelvi tudásunk alapján csoportokra lettünk osztva. A mi csoportunkat Budácsik Vera tanította. Ezután ismét szabad program várt minket, majd vacsora után ukrán dalokat énekeltünk, és tanultunk meg. Nagyon élveztük ezeket a programokat a húgommal. Szombaton ebéd után Tihanyra mentünk hajóval, ami nagy élmény volt számunkra. Kis vonattal a Tihanyi Apátságig vonatoztunk. Itt meglátogattunk I. András király és Anasztázia királyné szobrát. Majd megnéztünk egy rövid bemutató filmet ukrán nyelven az Apátságról, ezután az Apátságot is megnéztük. Majd Tihany városában tettünk egy kis túrát. Ezután haza hajókáztunk és izgatottan vártuk a következő napot. Hiszen ez egy nagy nap volt számunkra. Estére vártuk az M1 tévécsatorna stábját, ugyanis az egész heti munkánkat ezen az estén kellett bemutatnunk. A hét folyamán családokra lettünk beosztva, és a családunkkal egy közös kis színdarabot kellett bemutatnunk. Az összes produkció nagyon jól sikerült, viccesek voltak és mindenki számára érthetőek. Az utolsó este telt a legjobban mindenki számára. 28-a hétfő volt a tábor utolsó napja. Szomorúan búcsúztunk egymástól, hiszen nagyon megszerettük egymást a többiekkel. de ígéretet tettünk egymásnak, hogy tartani fogjuk a kapcsolatot és találkozni fogunk egymással.
Nagy köszönettel tartozunk az Ukrán Országos Önkormányzatnak és Hartyányi Jaroszlava elnökasszonynak ezért a hétért. Hiszen nélkülük nem tudtunk volna megismerni ennyi barátot, és nem gazdagodhattunk volna ilyen jó élményekkel.
Köszönünk szépen mindent.
Szabó Dániel: A tábor nagyon tetszett. Jól meg volt szervezve, a program, a tánc, illetve az oktatás
is magas színvonalú és tartalmas volt. Szerintem semmit sem kell változtatni, minden fantasztikusan alakult. Örülnék neki, ha jövőre is lenne ilyen lehetőség, nagyon szívesen elmennék.(Illetve köszönöm az
idei alkalmat is)
Krámli Gellért Péter: Egy szép napon elindultunk Balatonföldvárra ukrán nemzetiségű táborba. Ezt követően elfoglaltuk szállásainkat, vacsoráztunk, amivel már vártak bennünket. Másnap beosztottak minket foglalkozásokra, és elmentünk fürdeni. Minden nap közös táncolás, nyelvi foglalkozás, fürdés és szabad program volt, nagyon jól éreztem magam, remélem, hogy jövőre is megszervezik és el tudok menni.
