Romániai ukránok sikerei

Szeptember 30-án Temesváron (Bánát megye történelmi központja, napjainkban Temes megyei közigazgatási központ) kezdetét vette a VI. Romániai Ukrán Közösségek Kongresszusa, melyen Magyarországról részt vett az EKU elnöke, Hartyányi Jaroszlava és a UOÖ elnökhelyettese, Kravcsenko György. A tisztújító kongresszus a napirend szerint zajlott, a legkisebb szabálysértés nélkül és a vezető testület megválasztása is a szigorú követelményeknek megfelelően történt. Irigylésre méltó az ukrán képviselők ilyen összehangolt, figyelmes és felelősségteljes munkája. A Romániai Ukránok Szövetségének (SZUR) elnöke továbbra is Sztepan Bucsuta maradt.
Hartyányi Jaroszlava így számolt be a Hromadának az eseményről: „Nagyon örülünk ennek az eredménynek, mivel Bucsuta úr egyben a román Parlament ukrán kisebbségi képviselője, amely kisebbség eléri a 60 ezres lélekszámot, és a harmadik legnagyobb etnikai közösség ebben az országban. Ha valaki mást választottak volna, akkor az ukránok ereje román állami intézményekben és a társadalomban meggyengült volna. A Világkongresszus és az EKU vezetősége is úgy véli, hogy Sztepan Bucsuta vezetése alatt a SZUR nagyon megerősítette pozícióit, valamint nem herdálták el a közpénzeket, ami bizalmat ébresztett az ukránok iránt az adófizetőkben és a román kormányban egyaránt. Például, Temesváron 2 évvel ezelőtt egy nagy kultúrházat építettek a helyi ukrán közösség számára. Valamint mellette letették egy új templom és óvoda alapjait. Ennek megfelelően nőtt a SZUR aktivisták tevékenységének színvonala is. Másrészt, ha Sztepan Bucsuta nem lenne parlamenti képviselő, akkor valószínűleg nem tudna ilyen sikeresen lobbizni az ukrán érdekek mellett és elérni a kisebbségi projektek anyagi támogatását.”
A temesvári VI. SZUR konferencia első plenáris ülésén részt vett az SZKU elnöke Jevhen Csolij, az EKU elnöke Hartyányi Jaroszlava, a SZUR helyi központjainak képviselői, a testvérvárosok küldöttei, a rahoi államigazgatás feje és Raho polgármestere, az ukrán nagykövetség tanácsosa Viorel Kotik és Vitalij Timis tanácsadó. A vendégek üdvözölték a SZUR sikeres választását, valamint eredményeit a társadalmi élet területén.
Hartyányi Jaroszlava elmondta a résztvevőknek, hogy egyebek között szeretné beváltani egy ígéretét, melyet még 2009-ben egy kis bánáti ukrán falu, Scsuka lakosainak tett, ahol 2 évvel ezelőtt a legtöbb gyerek született Romániában. Erről az eseményről így számolt be lapunknak Jaroszlava asszony: „Amikor meglátogattam a scsukai ukrán iskolát, láttam, hogy nagyon kevés tankönyvük van, és megígértem, hogy viszek nekik ukrán könyveket. Amikor Temesváron beszámoltam róla, hogy könyveket viszek a scsukai gyerekeknek, azt hangos tapssal díjazták. Megértettem, hogy a romániai ukránok ilyen kis támogatásnak is örülnek. Úgy vélem, hogy az ukrán központunkban található Markian Saskevics nevét viselő könyvtárunk azon könyveit, melyből több példány is van, megoszthatjuk velük. Tudunk azoknak az ukrán közösségeknek könyvet adni, akiknek szükségük van rá, mert kiderült számomra a bánáti utazásom során, hogy Ukrajna nem gondoskodik a romániai ukránokról. Valamikor az ukrán nagykövetség megígérte, hogy bútorokat hoz a temesvári ukrán kultúrház számára, de azok a mai napig nem érkeztek meg. Ez számomra nagyon furcsa, mivel Romániában őslakos ukrán közösség él, valamint azoknak a bevándorolt dnyeperi kozákoknak a leszármazottai, akik II. Katalin orosz cárnő elől menekültek. A kommunista Nicolae Ceausescu rezsim idején a romániai ukránoknak nem adtak lehetőséget kultúrájuk, nyelvük ápolására és oktatásra, de ők ennek ellenére sem asszimilálódtak, hanem épp ellenkezőleg, elkezdték újjáéleszteni az ősi szokásokat, és szervezetbe tömörültek. Szükségük lenne az őshaza támogatására, de az valamilyen okból kifolyólag nem veszi figyelembe igényeiket. Ez pedig nagyon szomorú, mert Románia olyan elszántan és nagy erővel védi a kárpátaljai és csernyivci románok jogait, hogy ettől Ukrajna igen messze van. Amikor a kijevi állami tisztviselőknek és diplomatáknak ezt felhozzák, akkor csak felteszik a kezüket. Azonban határon túli ukránok világszerte ragaszkodnak Ukrajnához. Ez – az igazi patriotizmus! Úgy érzem, hogy a diaszpóra hisz Ukrajnában, a népben és az isteni gondviselésben, aminek segítségével újjászülethet anyaföldünk és ukrán államunk, amiért ukrán hazafiak több nemzedéke harcolt!”
Az SZKU elnöke Jevhen Csolij és Hartyányi Jaroszlava elnök asszony is a kongresszus képviselőivel tárgyalva hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a népszámlálás alkalmával vallják meg ukránságukat, hogy ezzel is erősítsék számbelileg és lélekben a romániai ukrán nemzeti kisebbséget. Jaroszlava asszony továbbá az anyanyelv megőrzésének fontosságát is kiemelte: „A többség ismeri az ukrán társalgási nyelvet, mely itt igen sajátos, kissé archaikus, erős dialektikus elemekkel, de ez nem befolyásolta azt, hogy jól szót értsünk. Csak egy képviselő kérte, hogy románul olvashassa fel beszédét, mert így jobban és szebben be tudta mutatni közössége tevékenységét, annak ellenére, hogy tud ukránul. Azonban az egész terem tiltakozása után végül áttért az ukrán nyelvre.”

V. P.