Küldötteink az ukránok világtalálkozóján
Augusztus 19. és 21. között rendezték Kijevben az ukránok V. Világtalálkozóját, amelyen több mint 300 küldött vett részt, többek közt a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület és az Ukrán Országos Önkormányzat küldöttsége Hartyányi Jaroszlava vezetésével. A 2010-re tervezett találkozót pénzhiányra hivatkozva mondta le a hivatalban lévő ukrán kormány.
Most sem sok hiányzott ahhoz, hogy az idei rendezvény is kudarcba fulladjon. Hartyányi Jaroszlava elmondta, hogy 19-én, végül mégis a Nemzeti Operában került sor a találkozó plenáris ülésére. „Megdöbbentett bennünket, hogy bár a helyszínt maga a kormány ajánlotta fel, három héttel a találkozó előtt mégis visszavonta az ajánlatát. Az Opera helyett az Ukránok Házát javasolták, amely azonban jóval kisebb az Operánál. Az ukrán képviseletek levélben tiltakoztak a kormánynál, mondván: a hivatalban lévő kormány megalázza a diaszpórát, emiatt a küldöttek egy része nem kíván részt venni a találkozón. Végül Kijev biztosította a Világtalálkozó szervezőit, hogy mégis a rendezvény rendelkezésére bocsátják a Nemzeti Operát” – mondta Hartyányi Jaroszlava.
A küldöttek arra számítottak, hogy Viktor Janukovics köztársasági elnök is megtiszteli jelenlétével a rendezvényt, ám erre nem került sor, pedig az előző államfők mindig eleget tettek a meghívásnak. A kormányszóvivők azzal magyarázták az elnök távol maradását, hogy értesüléseik szerint az ülésteremben valakik provokálni akarták az államfőt. Jaroszlava asszony szerint a hivatkozás meglepte a küldötteket, hiszen a külföldön élő ukránok képviselői közül senki sem készült semmilyen provokációra. A küldöttek csupán őszintén szerettek volna elbeszélgetni az elnökkel, megosztani vele gondjaikat és örömeiket.
A plenáris ülés szónoki emelvényén egymást követték az ismert előadók. Hartyányi Jaroszlava, az Ukránok Világkongresszusának első elnökhelyettese, az Ukránok Európai Kongresszusának, a MUKE és az UOÖ elnöke felszólalásában kitért arra, hogy a külföldön élő ukránok elégedetlenek a hivatalban lévő ukrán kormány politikájával, követelik az összes politikai fogoly szabadon bocsátását, az átlagpolgárok jogainak és szabadságának tiszteletben tartását, igazságügyi reform végrehajtását, az államalkotó nemzetiség kulturális kiteljesedésének elősegítését, a külföldön élő ukránok ügyeivel foglalkozó állami intézményrendszer kialakítását, a politikai „ukrántalanítás” azonnali beszüntetését, az állami nyelv- és választási törvény betartását.
Ezt megelőzően a Világkongresszus elnöke nyíltan kimondta, kiket kell szabadlábra helyezni: Julia Timosenkót és Jurij Lucenkót. „A Világtalálkozó kezdetét megelőző napon Jevhen Csolij úrral elmentünk a Timosenko per tárgyalására. Az ott tapasztaltak felháborítottak bennünket. Tiszta abszurdisztán! Egyébként a per célja teljesen egyértelmű: mindenki a vádlottak padján találhatja magát, ha szembeszegül a hatalommal… Hasonló véleményének adott hangot a tanácskozás több felszólalója is” – mondta el Hartyányi Jaroszlava.
A Világtalálkozón elfogadott határozatok jelentős része konkrét politikai, humanitárius és jogi helyzetre vonatkozó javaslatokat tartalmazott. A fórum résztvevői megfogalmazták az anyanyelv állapotával és fejlődésével összefüggő aggodalmaikat is. – A fórumon felszólaltak a Don-medence több ukrán iskolájának tanárai és igazgatói, akiknek mondanivalója nagy szomorúsággal töltött el bennünket. Egymás után zárnak be ugyanis olyan ukrán iskolákat, amelyekben 98% a telítettség! Nyílt oroszosításnak vagyunk a tanúi, hiszen egész osztályokat visznek át az orosz iskolákba… Több határozat is leszögezi, hogy Ukrajnában nagy bel- és külpolitikai gondok vannak. És mindezt a függetlenné válás után 20 esztendővel kell kimondanunk! A külföldön működő ukrán szervezetek egyik legfontosabb feladata megakadályozni, hogy Ukrajna beleszédüljön a diktatúra szakadékába. Rá kell ébresztenünk az ukrán társadalmat, hogy nem szabad feladnia a küzdelmet, hogy felismerje: nem egyes politikusokról vagy pártokról van szó, hanem Ukrajnáról és arról, hogy az embereknek meg kell védeniük jogaikat. Manapság az ukrán sajtó szigorúan beszabályozott és ellenőrzött, és csak nagyon korlátozott számú kiadvány meri nyíltan megfogalmazni a véleményét. Amikor interjút készített velem az állami rádió tudósítója, a riporter közölte, hogy kénytelen lesz kivágni az interjú nagy részét, mert bíráltam a kormányt. Hogy is van ez? Ukrajnában hihetetlen dolgok történnek. Az ukrán nép azonban ennek ellenére sem adta fel. Csupán csak belefáradt a szélmalomharcba, nem hisz a politikusoknak, és ezért tűnhet passzívnak. Sajnos, nincs igazi vezetője az országnak – mondta Hartyányi Jaroszlava. – Ha egyszer majd akad egy ilyen vezető, a nemzet egy emberként védi meg a Hazát. Ezt senki se vonja kétségbe!
P. V.
