Ukrajnai fiatalok a balatoni nyaralásról
Mancsenko Sztaniszláv, 18 éves, Jalta:
Nehéz szavakkal kifejezni a sok csodálatos, feledhetetlen élményt. A tartalmas program, találkozás a magyar és ukrán kultúrával, a dalok és táncok és a vetélkedők nagyon közel hozták egymáshoz a táborlakókat – életkoruktól és habitusuktól függetlenül. Nagyon összebarátkoztunk, megéreztük, hogy az ukránok – éljenek bárhol a világban – egyet akarnak, és őszintén szeretik az ukrán kultúrát, a nyelvet, a hagyományokat. Nagyon jól megszervezték a pihenésünket, a szórakozásunkat, valamint a kirándulásokat Tihanyba és Budapestre. Ámulatba ejtett bennünket Magyarország rendkívül gazdag kulturális öröksége. Hálásan köszönjük a szervezőknek ezt a csodálatos és felejthetetlen egy hetet.
Holyko Nagyija, 11 éves, Lviv:
Minden gyereknek van kedvenc játéka, amelyet mindig szeretne maga mellett tudni, igazi önfeledt, gyermeki örömmel dédelgetni. Ilyen, a kedvenc játék adta örömöt éreztem Magyarországon.
A meghívás igazi meglepetésként ért, de a szüleim talán még nálamnál is jobban meglepődtek. Édesanyámat a leginkább az nyugtalanította, ki fog elkísérni a messzi távolba, még az is megfordult a fejében, hogy talán el sem kellene engedni a gyereket ilyen messzire. Azonban nem sokáig gondolkozhatott, mert édesapám ésszerű irányba terelte a gondolatait: milyen úti okmányokra lesz szükség, mit vigyek magammal, és hogyan jutok el Budapestre. Szófogadó gyerekként vártam szüleim döntésére, és nagy örömömre mindenki egyetértett abban, hogy kiérdemeltem ezt az utazást, és igazságtalanság lenne megfosztani engem a rám váró élményektől. Nem tudom, hány helyre rohangált az édesapám, hogy beszerezze a szükséges papírokat, csak azt láttam, hogy irattartó napról-napra dagad, mint a kemencében a kenyér. Végül együtt volt minden, és elérkezett az indulás napja. Édesanyám, édesapám, a húgom és az öcsém kísért ki az állomásra, ahol már várt Gálja néni, aki annyira fiatal volt, hogy először azt hittem, az utazó gyerekek egyike. Hamarosan megtudtam, hogy ő a kísérő, akinek szót kell fogadnom.
Magyarország szívélyesen, szép idővel és új élményekkel köszöntött bennünket. Tetszettek a gondozott utak, az autók, a bicikliutak… Tetszett a házfalakra – mint a mesében – felfutó borostyán. Úgy éreztem, hogy az indákon egyszer csak leereszkedik hozzám egy tündér vagy egy törpe. Szépek voltak a balatoni vitorlások is. Tihanyban megismertük Anasztázia királyné történetét, összebarátkoztam magyar gyerekekkel, felírtam az e-mail címüket, hogy később levelezhessünk. Köszönöm mindenkinek, aki hozzásegített ehhez az utazáshoz: Jaroszlava asszonynak Magyarországról, Gálja néninek Ukrajnából, és a lvovi Szófia asszonynak, aki a rajzaimat beküldte a versenyre.
Hluscsenko Katerina, 13 éves, Dnyipropetrovszk megye:
Meglepődtem, amikor megszólalt a mobiltelefonom, és közölték velem az örömhírt: utazom Magyarországra! Édesapámmal Lvovba utaztunk, ott egy napot pihentünk, majd elindultunk a régen várt mesevilágba.
Kora hajnalban, napkeltekor léptük át a határt, és 8 órakor már barátságos szállásunk küszöbén álltunk. Valóban minden olyan volt, mint a mesében: rengeteg új ukrán és magyar barát, finom ételek, ismerkedés a magyar nyelvvel, az ország hagyományaival és történelmével… Tanítottuk új barátainkat a dallamos ukrán nyelvre, ukrán dalokat énekeltünk, és nagyokat fürödtünk a tóban.
Nagyon gyorsan elszaladt az egy hét, az élmények azonban életünk végéig megmaradnak. Sosem felejtjük el az itt töltött szép napokat, a tihanyi kirándulást.
Az utolsó estén, a diszkóban még mindenki nagyon vidám volt, de reggel már szomorúság ült a szemekben. Milyen nehéz volt a búcsú! Pedig még előttünk állt egy hosszú utazás és a budapesti városnézés, ami valóban feledhetetlen. Alig egy órát töltöttünk átutazóban a magyar fővárosban, de így is sikerült beleszeretnem csodálatos épületeibe. Ebben a városban még a levegő is más, feltétlenül visszajövök még!
Szavcsuk Oleszja, 16 éves, Hmelnyickij megye:
Köszönöm az irodalmi-művészeti vetélkedő szervezőinek, hogy megmutathattam képességeimet. Hála nekik, találkozhattam külföldön élő értékes emberekkel, akik őszintén tisztelik és szeretik az ukrán nép kultúráját és hagyományait.
Manapság, az erőszak akadálytalan terjedése, a kulturálatlanság, a szellemi-esztétikai nyomor közepette mindennél fontosabb újrafogalmazni a művészet szépségének hatását az emberekre.
Lescsuk Osztap, 16 éves. Lviv:
Rendkívüli élményekkel lettem gazdagabb. Ez az egy hét nemcsak a pihenést jelentette számomra, hanem ismeretszerző utazás is volt, amelynek emlékét életünk végéig megőrizzük. Megismerkedtünk Magyarországon élő honfitársainkkal, akik mindkét nyelvet beszélik, mégis sokszor megmosolyogtató volt, amikor a nyelvtanár szerepébe kényszerültünk. Tanítottuk egymást, énekeltünk, és hallgattuk a számunkra ismeretlen dalokat.
A Balaton elvarázsolt szépségével. Szeles időben a hullámok a Dnyipro tarajos hullámaira emlékeztettek. Áthajóztunk a túlpartra, Tihanyba is, ahol szinte kitapintható volt a hely erőteljes kisugárzása, ami nem meglepő egy templom és monostor közelében.
Budapesti városnézés után intettünk búcsút Magyarországnak.
Cui Lili: Nagyon jó volt a tábor. A vetélkedők tök jók, és viccesek voltak. Az ukrán nyelv órák is nagyon hasznosak voltak, többet tudtam meg Ukrajnáról, és az ukrán nyelvről.
A tihanyi kirándulás is nagyon szép volt, sok érdekes dolgot tudtunk meg az apátságról.
Tetszettek a közös éneklések, a Cservonu rutu-t már sokszor hallottuk a koszmacsiaktól, örültem hogy most ezt is megtanulhattam.
Egy szóval nagyon jó volt a tábor!
Rohály Lénárd: Véleményem szerint jól sikerült a tábor.Sok program volt így akor sem unatkoztunk ha ép rossz volt az idő.A szabad idő sem volt kevés.Az ukrán foglalkozáson gyakorolhattuk a nyelvet.Sokat strandoltunk is,és ellátogattunk Tihanyba is.És fiatalos programok is voltak pl:Discoba mentünk.
Rohály Adrienn: Én először mentem az Ukrán táborba , de nem bántam meg. Sokkal többet tudok már beszélni ukránul és sok új barátot szereztem magamnak a tábor ideje alatt.
Vascsák Karina: Nagyon jó és izgalmas tábor volt. Sok mindent tanultam és sok új barátot szereztem. Remélem nemsokára ismét lesz lehetőségem találkozni velük! Köszönöm, hogy itt lehettem!
Szuperák Barbara: Ez a tábor volt életem egyik legjobb tábora! Nagyon jól éreztem magam. Remélem jövőre is lesz, mert nagyon sok mindent tanultam és sok barátot szereztem.
Telecki Kornélia: Véleményem szerint én már rutinos táborosnak számitok, mivel ez az ötödik táborom. Az idei tábor is kifogástalan volt. Kifejezetten örültem annak, hogy a párom is résztvehetett ebben az évben. Nagyon sajnálom, hogy a régi táborosok közül nem vett részt mindenki. Remélem jövőre találkozhatok mindenkivel egy minimum ilyen jól sikerült táborban!
Hraskó Zoltán: Számomra ez a tábor lehetőséget nyújtott arra, hogy megismerjem a szerelmem anyanyelvét, kúltúráját és régi barátait. Kifejezetten élveztem a nyelvi órákat és az esti programokat. Nagyon szépen Köszönöm a lehetőséget, hogy eljöhettem ebbe a táborba!
Matyóka Timea: Az idén is nagyon élvezetes volt. Hihetetlen emberekkel volt lehetőségem az idén is megismerkedni. Az ukrán órákon rengeteget tanulhattam és gyakorolhattam a nyelvet. A programok is kifejezetten jók voltak. például volt lehetőségem eljutni Tihanyba. Ez a tábor számomra ismét egy feledhetetlen élmény volt amire remélem életem végéig emlékezni fogok!
Hosszú Gabriella: Az idei tábor véleményem szerint ismét remeknek könyvelhető! Az idén hihetetlen tehetséggel rendelkező művészekkel és remek emberekkel volt lehetőségem megismerkedni, a régi barátokkal pedig sokkal közelebb kerülni. A programok is nagyon jól sikerültek. A nyelvi órák is élvezettel telinek számitottak. Remélem jövő évben is lesz egy ilyen tábor, ahol mindenki önmaga lehet és az is ilyen kiválóan fog sikerülni, mint az idei!
A nyiregyházi táborosok nevében szeretném megköszönni Hartyányi Jaroszlava asszonynak és Jevhen Heraszimovicsnak az idei tábor megszervezését és a lehetőséget, hogy részt vehettünk rajta!
Nagy Nikolett: Nekem nagyon tetszett ez a táborozás! :)
Jó volt a társaság, a hangulat, a szállás,rengeteg dolog ragadt rám ukránul és sok barátot szereztem vele.Élmény volt számomra belelátni az ukrán kultúrába, táncokat, dalokat, magát a nyelvet és játékot tanulni. Hálás vagyok a meghívásért, mert valószínűleg nem lett volna alkalmam mástól ilyen sokat tanulni.Köszönöm!
