Ez év március 28-29-én, a budapesti és várpalotai Sevcsenko napokkal párhuzamosan került sor az Ukránok Európai Kongresszusa (UEK) elnökségének ülésére. A tanácskozáson részt vett Hartyányi Jaroszlava, a szervezet elnöke, Ljubomir Mazur, az UEK főtitkára, Viktor Rajcsinec (Cseh Köztársaság), Iván Laba (Szlovákia), Szlavko Burda (Horvátország) elnökségi tagok, valamint Levko Dovhovics, (Szlovákia), az elnökség tagja, a szervezet korábbi elnöke. Nyomós indokkal maradt távol a lengyelországi elnökségi tag. Ezen a tanácskozáson a központi témát Sevcsenko, illetve az UEK éves, jubileumi értekezletének előkészületei szolgáltatták. A rendezvényre október végén – november elején kerül sor Angliában.
Az UEK elnökének és elnökségi tagjainak munkamegbeszélései a Bolgárok Házában zajlottak, ahol március 29-én került sor a magyarországi ukrán közösség hagyományos, nagyszabású Sevcsenko estjére.
A tanácskozás résztvevői meghallgatták az elnök és a főtitkár beszámolóját az elnökség egyéves munkájáról. Áttekintették azoknak az ukrán civil szervezeteknek a folyamodványait, amelyek csatlakozni kívánnak a Kongresszushoz. Ilyen szervezet a Horvátországi Ukrán Kulturális Egyesület, amely kivált a Horvátországi Ruszin-Ukrán Szövetségből. A szervezet képviselőinek egyéves próbaidőt javasoltak, hogy tevőleges munkával bizonyítsák felkészültségüket az UEK munkájában való részvételre. Tekintettel arra, hogy Szlavko Burda elnökségi tag részéről nem merült fel kifogás, javasolták, hogy a szervezet készítse elő a jövő évi csatlakozáshoz szükséges iratokat.
A következő napirendi pontban összegezték, hogyan emlékeztek az európai ukrán közösségek a jubileumi évben az 1932-33-as ukrajnai éhínség áldozataira. Az elnökségi tagok megállapodtak abban, hogy köszönőlevelet küldenek azoknak az ukrán nagykövetségeknek, amelyek tevékeny részt vállaltak a Kiolthatatlan láng akcióban.
Alaposan kitárgyalták azokat a problémákat, amelyek az UEK Európa tanácsi bejegyzésével kapcsolatosan merültek fel. Hartyányi Jaroszlava elmondta, hogy az UEK-t jogi személyként csak Nagy-Britannia fővárosában, Londonban jegyezték be. Strassburgból az UEK elutasító választ kapott. A Tanács azzal indokolta az elutasítást, hogy nem támogatja olyan szervezetek bejegyzését, mint az UEK, amely egy konkrét nemzeti kultúra érdekeiben lobbizik és az Európában élő ukránok érdekeiért száll síkra akkor, amikor az Unió Európa minden nemzetének és népcsoportjának együttműködését támogatja és a nemzetek közötti kapcsolatokért lobbizik. Hartyányi Jaroszlava hozzátette: „A válaszból világossá vált számunkra, hogy szervezetünknek meg kellene változtatni alapeszméjét, céljait és egész eddigi tevékenységének irányát, hiszen az UEK minden tagja uniós országból jön. Strassburgban csak a romákkal tettek kivételt, mert ez a népcsoport nem rendelkezik anyaországgal. Egyébként a bejegyzés szakmák szerint történik: működik a jogászok, színészek, sőt a méhészek szövetsége is. Az UEK négyévenkénti tisztújító gyűlésén visszatérünk ehhez a kérdéshez, és meghozzuk a végső döntést”.
Az UEK elnökségi tagjai megvitatták, miként bonyolítsák le a szervezet fennállásának 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseket, szóba került a szervezet veteránjainak és aktivistáinak méltatása és kitüntetése is. A budapesti tanácskozáson az UEK vezetői utaltak arra, milyen fontos ragaszkodni az ukrán nemzeti kisebbségek együttműködésére vonatkozó, az Ukránok Világkongresszusa, az ukrán kormánykabinet és az ukrajnai elnöki titkárság által jóváhagyott Memorandum elvi állásfoglalásaihoz. Hartyányi Jaroszlava hangsúlyozta, hogy az UEK egyik legfontosabb célkitűzésének tekinti a Kelet- és Közép-Európában, többek közt Szlovákiában, Romániában, Lengyelországban, Magyarországon és a Balkánon élő ukrán lakosság államalkotó jogainak biztosítását. A fenti dokumentum általános állásfoglalásai közül való a következő idézet: „Ukrajna határain túl jelenleg közel 20 millió ukrán él. Jelentős részük őslakosnak tekinthető az Ukrajnával szomszédos államokban, hiszen ősidők óta saját etnikai területén él”.