Látogatás Erdélyben

November végén a csömöri Gloria Victis civil szervezet küldöttségének tagjaként Erdélyben járt Hartyányi Jaroszlava, a magyarországi ukrán nemzetiség parlamenti szószólója, aki a romániai magyaroknak tartott előadást az 1932-33-as ukrajnai éhínségről. A határon túli magyarok támogatását célzó rendezvényen az ukrajnai magyarok képviseletében részt vettek a KMKSZ vezetői is. A vendégeket Tőkés László európai parlamenti képviselő, közismert romániai közéleti személyiség, az 1989-es romániai forradalom emblematikus alakja invitálta Nagyváradra.
A találkozót megnyitó Tőkés László elmondta, hogy álláspontja minden tekintetben megegyezik az Európai Parlamentben uralkodó hangulattal, azzal hogy a jelen helyzetben a szabadságáért és függetlenségéért harcoló Ukrajna segítségre szorul. Hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni, és a konfliktust békés eszközökkel kell megoldani.
Ugyanakkor arra is kitért, hogy kisebbségi magyarként ragaszkodni fog ahhoz, hogy az ukrajnai politikai és gazdasági helyzet rendeződését követően a kárpátaljai magyarok kapják meg az Európai Unió által elismert jogokat és szabadságokat. Mint tudjuk, a református lelkész-képviselő a magyarországi konzervatív pártok és a Magyarok Világszövetsége által hangoztatott, a kárpátaljai magyarok kulturális és területi autonómiára vonatkozó törekvéseit fogalmazta meg.
A népes közönség előtt tartott előadásában Hartyányi Jaroszlava felidézte a történelmi tényt, amikor is 1656-ban az ukrán hetmanok küldöttsége kereste fel Rákóczi György erdélyi fejedelmet, hogy szerződést kössenek a közös ellenség elleni összefogás feltételeiről. A magyarországi ukránok szószólója beszélt Báthory István magyar származású lengyel királyról, aki 1578-ban elsőként adott szabadságlevelet az ukrán kozákoknak. Minden további, a lengyel királyoktól és orosz cároktól kapott szabadságlevelet megelőzött a Báthoryé, aki egyben Erdély fejedelme is volt.
Hartyányi Jaroszlava elmondta, hogy az ukrán-magyar kapcsolatokban ez volt az első olyan megállapodás, amelyet a közös ellenséggel szembeni fellépés érdekében kötöttek. Párhuzamot vonva Ukrajna jelenlegi helyzetével, Jaroszlava asszony jelezte Tőkés Lászlónak, hogy Ukrajnában nem polgárháború dúl, hanem az ország függetlenségével és európai választásával megbékélni képtelen északi szomszéd fegyveres, gazdasági, politikai és kommunikációs agressziója zajlik, s az Európai Unió demokratikus erőinek feladata abban rejlik, hogy Ukrajnát a lehető legrövidebb időn belül felvegyék a szervezetbe. Egy másik párhuzam a 16. századot idézi, amikor Magyarország védte Európát a törököktől, de senkitől sem kapott segítséget és háromfelé szakították. Ez az állapot 150 évig tartott – emlékeztette a közönséget a szónok. Emlékeznünk kell a történelmi leckékre, hogy tanulhassunk belőlük.
Hartyányi Jaroszlava kijelentette, hogy a Magyarországon élő ukránok szolidárisak a kárpátaljai magyarokkal, akiknek a többi nemzetiséggel együtt meg kell kapniuk a törvény által garantált jogokat és szabadságokat – az anyanyelv korlátozások nélküli használatát, a kulturális autonómiát, nemzeti oktatást, azaz mindazt, amivel a Magyarországon élő 13 nemzetiség rendelkezik. Szóba került, hogy a kommunizmus bilincseitől szintén nemrég szabadult Romániának is tisztában kell lennie azzal, hogy ha nem állítják meg Putyin Oroszországát, egész Európa reális veszélybe sodródhat.
A beszéd elhangzása után az erdélyi magyarok egymás után fejezték ki Ukrajna iránti szolidaritásukat Hartyányi Jaroszlavának. Meglepte és felzaklatta őket az előadás, mert nem is gondolták, hogy ennyire komoly és tragikus a helyzet a szomszédjukban a Krím arcátlan annektálását és orosz terrorcsoportok kelet-ukrajnai betörését követően. Egyébként a hallgatóság szinte semmit sem tudott a Hetmanátus és Erdély történelmi kapcsolatairól.
„Nagyon meglepett az emberek reakciója, az ukránok iránti szívélyességük – mondta Hartyányi Jaroszlava. – Nagyon jól esett, hogy megértették mondandómat. Nem polgárháborúról beszéltek, hanem az orosz fegyveres akcióról, felismerték, milyen veszélyt jelent ez az ellenség az európai szabad nemzetek számára. Szerintem az erdélyi magyarok által Romániában lebonyolított szolidaritási akciónk sikeres volt. A rendezvényen elmondott beszédében egyébként megerősítette, hogy a kárpátaljai magyarok az ukrán oldalt támogatják ebben a háborúban. Szerintem ez egy nagyon fontos bejelentés volt. Barta József szintén kihangsúlyozta, hogy Ukrajnában nem polgárháború van, hanem igazi háború Ukrajna és Oroszország között. Nagyon örülök, hogy ezt a közös véleményt sikerült megosztanunk a nagyváradiakkal”.
A másnapi erdélyi lapok nagy teret szenteltek a találkozónak, külön kiemelve a magyarországi ukránok parlamenti szószólójának előadását. Az egyik cikk címében hozta Hartyányi Jaroszlava mondatát: „Ha elesik Ukrajna, oda lesz Európa”.

Tudósítónktól