Mozgalmas évet zártunk

A Nyíregyházán élő ukránok mozgalmas évet zártak 2012-ben. A részletekről Szofilkánics Judittal, a Nyíregyházi Ukrán Önkormányzat elnökhelyettesével beszélgetett a Hromada tudósítója.
Romanyuk Renáta: Melyek voltak az elmúlt esztendő legemlékezetesebb eseményei?
Szofilkánics Judit: Először, ha kissé megkésve is, de szeretnék boldog új esztendőt kívánni a Hromada olvasóinak, és jó egészséget, sikereket, sok boldogságot kívánok, és Isten áldását kérem mindenkire. Ami az eseményeket illeti, szeretnék beszámolni a vasárnapi iskolában végzett munkáról, ahol magam is ukrán nyelvet tanítok az ukrán családok gyermekeinek és minden érdeklődőnek. A tanulócsoport 19 tagból áll. Feltételesen három csoportra osztva tanítunk. Az első, felsős csoportban hatan, a középsőben kilencen vannak, és van még egy kiscsoportunk is, négy óvodáskorú gyerekkel, akik csak most készülnek arra, hogy a vasárnapi iskola igazi tanulói legyenek.
Vasárnapi iskolánk 2012 februárjában múlt ötéves. Egy hatalmas tortával ünnepeltünk. (1. felvétel)
A vasárnapi iskola jó híre még, hogy négy tanulónk – Matyóka Tímea, Telecki Kornélia, Iszaak Fegyir és Belej Krisztina – tavaly májusban sikeres felsőfokú ukrán nyelvvizsgát tett. Most Rohály Lénárt készül hasonlóra. (2. felvétel)
R. R.: A vasárnapi iskola tanulói részt vesznek a városi ukrán önkormányzat munkájában is?
Sz. J.: Természetesen. Amikor a végzőseink betöltik tizennyolcadik életévüket, folytatják az általunk elkezdett munkát az önkormányzatban. Tevékenyen vesznek részt a város hivatalos rendezvényein: koszorúzásokon, állami ünnepeken, évfordulókon, illetve a kulturális programokban. (3. felvétel)
R. R.: Városunkban, de Kárpátalján is nagy visszhangot keltett Orosz Péter Pál görög katolikus püspök és vértanú emléktáblájának leleplezése és megszentelése. Mivel magyarázható az eseményt övező kiemelt figyelem?
Sz. J.: Szeretnék valamivel részletesebben beszélni erről, a közösségünk életében valóban jelentős eseményről. Tavaly karácsonyra kaptam ajándékba egy könyvet, amelyet Puskás László, a mindannyiunk által jól ismert pap írt Orosz Péter Pál görög katolikus vértanú püspökről. A leírtak nagy hatással voltak rám és közösségünk tagjaira. Eldöntöttük, hogy szülőfalujában, Biriben emléktáblát állítunk a titokban felszentelt görög katolikus papnak, mert úgy gondoltuk, hogy ez méltó lesz ahhoz az emberhez, aki mindennél jobban szerette Istent, és szolgálta az embereket – nemzetiségükre való tekintet nélkül. Ötletünket támogatta és megáldotta Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görög katolikus egyházmegye püspöke. Először elkészíttettük a 120x50 cm emléktábla vázlatát és szövegét. Később felvetődött, hogy bevonjuk a jó ügybe Varga Mártát, a nyíregyházi ruszin önkormányzat elnökét is. Gyümölcsöző együttműködésünk eredménye önmagáért beszél: 2012 augusztusában felkerült a mártír püspök emléktáblája a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biri község görög katolikus templomának falára.
Az emléktáblát Puskás László és Nagy István által celebrált szentmise keretében, ünnepélyes külsőségek között leplezték le és megszentelték. Az ünnepségre sok vendég érkezett más településekről is. Nagy István falusi parókusnak köszönhetően a jeles esemény fogadással ért véget. (4., 5. felvétel)
R. R.: Nem okozott gondot, vagy ellenkezést, hogy együttműködésre kérték a ruszin önkormányzatot?
Sz. J.: Nem, egyetlen ember sem tiltakozott, hiszen a püspök, akiről megemlékeztünk, Isten hű szolgája volt, minden erejével a görög katolikus hívek érdekeit képviselte, lélekben azonosult velük és értük adta az életét, tekintet nélkül a nemzetiségükre. Azt hiszen, egyetlen igazi keresztény sem használná ki az ehhez hasonló helyzeteket az ellentétek szítására, éppen ellenkezőleg, mert a jó ügyek mindig összefogásra ösztönzik az embereket. (6. felvétel)
R. R.: Tavaly egy másik érdekes esemény is történt a városban élő ukrán közösség tagjainak életében. Mesélne erről?
Sz. J.: Valóban, a városi Polgármesteri Hivatal döntése értelmében a nemzetiségi önkormányzatok önálló épületbe költözhettek. A hat nyíregyházi nemzetiségi képviselet kapott egy-egy helyiséget, amit a saját ízlése szerint rendezhet be. A nyíregyházi Nemzetiségek Házában van egy nagyterem is, amelyet ünnepélyes alkalmakra vehetnek igénybe a nemzetiségek. Az épület fenntartását a város finanszírozza. Ennek köszönhetően nyugodtan szervezhetünk különféle eseményeket, anélkül, hogy gondunk lenne a bérleti díj előteremtésére, mint ahogy korábban történt. Ez egy rendkívül jelentős és kedvező változás nemcsak az ukránok, hanem valamennyi nemzetiség szempontjából. (7., 8. felvétel)
R. R.: Az ukrán vasárnapi iskola is ebben a teremben működik?
Sz. J.: Nem, az iskolának saját osztály van a Görög katolikus Teológián. Az iskola alapításának kezdete óta tanulóink ebbe a csodálatos épületbe járnak. A főiskola rektori hivatala a legmesszebbmenőkig támogatja a munkánkat. A vasárnapi iskola tanulóinak módjukban állt megismerkedni ennek az oktatási intézménynek az életével és céljaival, látogathatják az intézmény aulájában rendezett kiállításokat. Ezen kívül használhatjuk a kápolnát, gyönyörködhetünk a falait díszítő freskókban és az ikonokban. Szeretném hangsúlyozni, hogy az intézmény egyetlen fillér bérleti díjat sem kértek tőlünk, amiért külön is hálásak vagyunk a főiskola elöljáróinak. (9., 10. felvétel)
R. R.: Judit asszony, milyen rendezvények szóltak tavaly kifejezettem a nyíregyházi ukrán közösség tagjainak?
Sz. J.: A nagyböjt előtt, februárban karnevált rendeztünk, nyáron megünnepeltük Ukrajna Függetlenségének Napját, augusztus 20-án, Budapesten részt vettünk a Szent István napi ünnepségeken. Közösségünknek óriási élményben volt része, amikor a Pavlo Virszkij nevét viselő Ukrán Nemzeti Érdemes Táncegyüttes Nyíregyházán vendégszerepelt. (11. felvétel)
R. R.: Visszatérve a vasárnapi iskolára: Ön szerint mi készteti a gyerekeket, illetve szüleiket az ukrán nyelv tanulására?
Sz. J.: Elsősorban az, hogy szót értsenek Ukrajnában élő rokonaikkal, barátaikkal és ismerőseikkel, másodsorban pedig sok bíztatást kapnak olyan szervezetektől, mint az Ukrán Országos Önkormányzat, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület és a nyíregyházi Ukrán Főkonzulátus.
Immár hagyomány, hogy a vasárnapi iskola tanuló részt vesznek a Forrás országos vers- és prózamondó versenyen. 2012 őszén, az előző évekhez hasonlóan eredményesen szerepeltek tanulóink a korosztályos kategóriákban. Szatmári Tímea (17 éves) első helyen, Rohály Lénárt (17 éves) második, Matyóka Tímea (17 éves) pedig harmadik helyen végzett a középiskolások kategóriájában. Szuperák Barbara (14 éves) az első, Barkóczi Dániel (14 éves) pedig a második helyet szerezte meg az általános iskolások között. A felnőttek között Kovalenko Halina a harmadik helyen végzett.(13. felvétel)
Vasárnapi iskolánk tanulói minden nyáron részt vesznek az Ukrán Országos Önkormányzat által szervezet nyelvi táborban valamelyik gyönyörű balatoni településen. (14. felvétel)
A nyíregyházi ukrán közösség tagjai tavaly is ott voltak az éhínség áldozatai budapesti emlékhelyének koszorúzási ünnepségén, az emlékező szentmisén és koncerten. (15. felvétel)
Feltétlenül meg kell említeni, hogy a vasárnapi iskola leggondosabb patrónusa a nyíregyházi Ukrán Főkonzulátus. Szerhij Borodenkov főkonzul gyakori vendégünk mind a foglalkozásokon, mind pedig az ünnepeinken. Immár hagyománnyá vált, hogy december 19-én, a Főkonzulátuson ünnepeljük Szent Miklós napját. Az ünnepi fogadásra meghívják tanulóinkat, szüleiket és a közösség tagjait, és a kellemes hangulatú rendezvény résztvevői ukrajnai ajándékokat is kapnak. A főkonzul úr és neje, Larissza asszony, személyesen ismeri minden tanulónkat és a szüleiket, és velük együtt örülnek a gyerekek jó tanulmányi eredményeinek, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az ukrán nyelv elsajátítására ösztönözzék a gyerekeket. A nyíregyházi Ukrán Főkonzulátus az a hely, ahol minden itt élő ukrán érezheti az ukrán kultúra és történelem kisugárzását. (16., 17. és 18. felvétel)
R. R.: Az új esztendő csak nemrég kezdődött. Azt hiszem, a nyíregyházi ukrán önkormányzat hasonló szellemben dolgozik tovább, amihez jó egészséget és alkotókedvet kívánok. Végül, milyen tervei és céljai vannak a városi ukrán önkormányzatnak?
Sz. J.: Köszönöm a jókívánságokat. Természetesen a jövőben is a nyíregyházi és tágabb értelemben a magyarországi ukrán közösséget kívánjuk szolgálni. Már vannak konkrét ötleteink is, de még korai lenne beszélni róluk. Megígérem, hogy idejében szólunk majd a rendezvényeinkről közösségünk tagjainak, és tájékoztatjuk a Hromada olvasóit is. Ami pedig a célokat illeti, a legfontosabb lehetőséget teremteni a térségünkben élő ukránoknak ahhoz, hogy megőrizhessék és gyarapíthassák kultúrájukat, anyanyelvüket, szokásaikat és hagyományaikat.

Romanyuk Renáta