Ukrán irodalom Magyarországon

A magyar PoLíSZ irodalmi és művészeti folyóirat 2012. novemberi, 149. számában jelent meg Hartyányi Jaroszlava Ukrán irodalom Magyarországon című írása. A szerző számba veszi az ukrán származású írók magyarországi megjelenéseit a XIX. századtól napjainkig. Nagyrészt olyan művekről van szó, amelyeket Magyarországon nyomtattak, vagy ukránból fordítottak magyarra.
Az elsők között tesz említést a szerző a Dnyeszteri sellő almanachról, amelyet 1837-ban nyomtattak Budán. A szerény megjelenésű füzetecske nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Nyugat-Ukrajnában elkezdődjön az ukrán nyelvű időszaki kiadványok megjelenése.
Hartyányi Jaroszlava megemlíti Tarasz Sevcsenko és Ivan Franko műveinek magyar nyelvű kiadásait a XIX. században. Egy másik tehetséges ukrán író, Jurij Fegykovics versét is olvashatták magyarul: 1898-ban a Képes családi lapokban jelent meg a Gondolkodó című költemény. Az ukrán szerzők között Hartyányi Jaroszlava megemlíti még Vaszil Pacsovszkijt (1878-1942) és Jurij Hojdát (1919-1955), akik a háború előtti Magyarország területén éltek, és a korabeli kárpátaljai magyar kiadványokban publikáltak.
Hosszabb szünet után, a múlt század 70-es éveiben újra virágkorát élte az ukrán líra és próza iránti érdeklődés Magyarországon. 1971-ben az Európa Kiadó jelentette meg Leszja Ukrajinka: Utam a tengerhez című verseskötetét. Egy másik fővárosi kiadónál ugyanebben az esztendőben jelenik meg egy antológia, amely a 100 legismertebb ukrán költőt mutatja be a XII. századtól a XX. századig.