Csernobil sajgó sebe

Április 28-án, a budapesti Ukrán Kulturális és Dokumentációs Központban, a magyarországi ukrán közösség tagjai és a Budapesten szolgálatot teljesítő ukrán diplomaták jelenlétében Puskás László görög katolikus atya celebrált emlékező szentmisét az 1986. április 26-án bekövetkezett csernobili katasztrófa áldozatainak emlékére.
A tragédia 26. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen Hartyányi Jaroszláva, az Ukrán Országos Önkormányzat és a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület nevében felidézte az ukrán nemzet XX. századi tragédiáit – a forradalmakat, éhínségeket, a bolsevik terrort, a háborúkat és a műszaki katasztrófákat… Köszönetet mondott a megemlékezésen megjelenteknek, majd a csernobili katasztrófa következményeinek elhárításában személyesen is részt vett Dmitro Tkacs, budapesti ukrán nagykövetnek adta át a szót, aki hangsúlyozta, hogy április 26. nemcsak Ukrajna, hanem a világ számos országa számára is különleges dátum. – Ezen a napon azokra emlékezünk, akik egészségük kockáztatásával, sőt életük árán mentették a világot a pusztulástól – mondta a nagykövet. Emlékeztetett arra, hogy az atomerőmű négyes blokkjában a Szovjetunió legfelső katonai-politikai vezetésének utasítására titkos katonai kísérletet folytattak, amelynek célja a tömegpusztító fegyverek gyártásához elengedhetetlen nehézvíz előállítása volt. Amikor az erőműben kitört a tűz, félő volt, hogy egy hatalmas erejű nukleáris vulkán tör a felszínre. Egy ilyen robbanás romboló ereje a Föld egész élővilágára veszélyt jelentett volna – mondta Dmitro Tkacs. Ezt a Don-medencei bányászok akadályozták meg, akik alagutat ástak a négyes blokk alá, nagy átmérőjű csöveket fektettek le, és kiszivattyúzták a nehézvizet a veszélyeztetett tartályból. Az összes bányászt halálos adag radioaktív sugárfertőzés érte, és az életük árán mentették meg a világot a katasztrófától. A mentésben részt vett átlagemberek áldozták az életüket a halálos sugárzás semlegesítéséért, sok katona, tudós és civil lett súlyos beteg és rokkant. Pripjaty városból és a Csernobili Atomerőmű 30 km-es körzetében lévő településekről kitelepítették a lakosságot, és zárt övezetet hoztak létre. A tudósok szerint ez a földterület legfeljebb negyedmillió év múlva válik alkalmassá az emberi életre…
A megemlékezés részvevői megtekinthették Kosztyin Igor: Csernobil – egy riporter vallomása című fotókiállítását, és A hétköznapi Csernobil című dokumentumfilmet, amely felidézte az egykori események szomorú krónikáját.

Ploszkina Vaszil