Ukrán filmhét Budapesten
November 19. és 22. között, az ukrán filmhét keretében a magyar közönség számos klasszikus ukrán alkotással ismerkedhetett meg. Ilyen átfogó bemutatóra első alkalommal került sor Magyarországon. Az Uránia Filmszínházban hat ukrán filmet vetítettek.
A filmhetet megnyitó Hoppál Péter kulturális államtitkár utalt arra, hogy az utóbbi években az ukrán filmek több jelentős nemzetközi fesztiválon is díjakat nyertek. Magyarország figyelmét azonban elsősorban ezeknek a filmeknek a közönségsikere keltette fel. Az a titkuk, hogy a fiatal, és kevésbé fiatal alkotók a hazugságok diktatúrájának összeomlását követően kíméletlen realizmussal mutatják be hazájuk múltját és jelenét, a korszerű technika eszközeivel jelenítik meg az emberek belső világát.
A vetítéseket megelőző sajtótájékoztatón Pilip Illenko, az ukrán Állami Filmalap elnöke nyilatkozott a Hromada tudósítójának.
Azt remélem, hogy a nézők filmjeink megtekintése után jobban megértik, kik is az ukránok, beleláthatnak a lelkünkbe, választ kaphatnak arra a kérdésre, miért olyanok az ukránok, amilyenek, és miben különböznek más népektől… és miért olyan sokáig nem volt hazánk, államiságunk, s ma miért harcolunk ezért.
Olesz Szanyin rendező az ukrán és a magyar történelem közös pontjaira hívta fel a figyelmet.
Természetesen sok bennünk a közös vonás és a történelmi kötődés. De nem ez a lényeg. A szerelemről, a szívről és arról kell filmet készíteni, ami igazán foglalkoztatja az embereket, amelyben mindenki magára ismerhet. Ez az egyetlen univerzalitás, amellyel megajándékozhatjuk a világot és megbecsülhetjük egymást. Attól függetlenül, milyen történelmi események zajlanak mostanság a környezetünkben, önök szélesebb betekintést nyerhetnek abba, mit végeztek az ukránok a mai napig.
A sajtótájékoztatón és a vetítésen tapasztalt nagy érdeklődés ellenére sem láttunk egyetlen tv-kamerát sem, amire Forgách Iván magyar filmkritikus is felfigyelt.
Nem vagyok annyira derűlátó, hogy olyan sok magyar néző látta a filmeket – a mai este kivételével. A magyar nézők nagyon tájékozatlanok nemcsak az ukrán filmeket, hanem magát Ukrajnát illetően is. Ezt a helyzetet csak az ukrán filmek következetes népszerűsítése révén változtathatjuk meg. Legalább évente három alkalommal a televízió műsorára kellene tűzni ezeket a filmeket. A kritikusoknak is többet kellene foglalkozniuk az ukrán filmművészettel, s akkor talán sikerülne megkülönböztetni az orosz filmművészettől. Ez nem egy szándékos zavarkeltés, egyszerűen így alakult nálunk.
Forgách Iván emlékeztetett arra, milyen jól fogadták annak idején Magyarországon Georgij Paradzsanov: Az elfeledett ősök árnyai, Leonyid Oszika: Zahar Berkut és más rendezők filmjeit.
Ploszkina Vaszil
