№2(126)
április - június
2014 év

A Majdan él, és élni fog!

A Majdan a történelmünk. Itt kezdett formálódni az új ukrán filozófia, erősödni az ukrán mentalitás, összpontosulni az ukrán nemzet ereje. A Majdan az ukrán szellemiség és hazafiság szíve, a méltóság forradalmának középpontja, korunk Zaporozsjei Szicse, az elszántság tere, az ukrán agora. A Majdan jelképezi a nemzet győzelmét az antidemokratikus állam és politikusai felett.
Június elején újra kijeviek és a főváros vendégeinek ezrei gyűltek itt össze. A népgyűlés hagyományosan a felekezetek közös imájával kezdődött. Itt döntöttek a Majdan további sorsáról. Sokan szeretnék, ha megszűnnének az itteni tömegrendezvények, az emberek szépen hazamennének, szabad idejükben pedig szórakoznának, koncerteket, fesztiválokat látogatnának. Donyeck és Luhanszk senkit sem zavar? Hogyan lehetne megfeledkezni arról az ellenállásról, amely a Majdanon alakult ki Janukovics rezsimje ellen, hogyan feledhetnénk el a Mennyei Század kiontott vérét? A kormány még nem teljesítette legfontosabb ígéretét, nem vizsgálta ki a 2013. november 30. és december 1. között, a rendvédelmiek által elkövetett erőszakcselekményeket, a tüntetők ellen idén februárban elkövetett gyilkosságokat…
A Majdant az egész világon a csak Ukrajnára jellemző forradalmi jelenségnek tartják. Fél tőle a Kreml, és mindazok a reakciós erők, amelyek rabságban kívánják tartani a saját nemzetüket. A Majdant a sajátjuknak érzik mindazok, akik a szabadságért és függetlenségért harcolnak. A Majdan most az ukrán polgári társadalom formálódásának szíve, azoké, akik képtelenek megbékélni bármiféle igazságtalansággal, és tudják, hogyan védhetik meg jogaikat.
A Majdanon született meg az új kormányzati modell, amely átláthatóságra, nyitottságra és az emberek iránti együttérzésre épül. A Majdanra szüksége van az embereknek, szüksége van a parlamentnek és a kabinetnek is, hogy közösen dolgozzanak ki és fogadjanak el helyes döntéseket, mind a reformokat, mind pedig az átvilágítást illetően. A Majdanra szüksége van az elnöknek is, hogy képes legyen hatékony párbeszédet folytatni a társadalommal.

***

Ukrajnának sajnos olyan kegyetlen, agresszív birodalom a szomszédja, amely nagyon sok bajt tud okozni. Az Ukrajna elleni agresszió kezdete óta, amikor megtörténtek az első határsértések, annektálták a Krímet, orosz terroristákat, Kadirov-féle szabadcsapatokat és mindenféle gyülevész hadat vetnek be, és páncélozott harci eszközöket és lőfegyvereket alkalmaznak nap, mint nap Kelet-Ukrajnában. A szülőföldjüket védelmező katonák, nemzeti gárdisták és önkéntesek közül már száznál is többen meghaltak. Az orosz propaganda által félrevezetett szeparatisták készek napi 500 dollárért harcolni és gyilkolni.
Az oroszoknak az a célja, hogy a konfliktust kiterjesszék az egész Donyeck és Luhanszk megyére, megdöntsék az államhatalmat, és megbontsák Ukrajna területi egységét.

Mi nem vagyunk hódítók, nem küldünk katonákat idegen földre, csak a hazánkat védjük, saját, Istentől kapott földünket, és hiszünk az ellenség legyőzésében. Ennek garanciája a nemzet akaratereje, az igazságos küzdelembe vetett hit és a töretlen lelkierő. Dicsőség az Ukrajnáért életüket adó hősöknek! Emléküket megőrizzük, hogy felnőhessen a nemzet szabadságáért és függetlenségéért küzdő harcosok új nemzedéke.