Nem hallgathatunk!
Hartyányi Jaroszláva, az Ukrán Országos Önkormányzat elnökének kommentárja

Az Ukrán Országos Önkormányzat idei alakuló gyűlésére a kisebbségi törvény által meghatározott keretek között került sor. A törvény értelmében az egyes településéken megválasztott nemzetiségi képviselők közül választják az adott etnikai közösség országos intézményének vezetőit és tisztségviselőit. Az UOÖ tisztségviselőinek megválasztására február 5-én került sor.
Meglepetésként ért bennünket, hogy Komló és Pécs álukrán szervezeteinek képviselői összefogtak a fővárosi XVI. kerület magát ukrán nevező alakulatával, de mégis reméltük, hogy elkerülhetjük a nyílt konfrontációt. Sajnos, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület jelöltjei közül néhányan lemaradtak a választási versenyben, de a többséget így is sikerült megőrizni. 13:8 arányban győztük le a Kijevi Rusz egyesületet.
Február 5-én, szombaton az alakuló gyűlés – ahogyan az várható is volt – a Kijevi Rusz képviselőinek provokációival indult. Senki sem számított azonban arra, hogy az első perctől kezdve, folyamatosan provokálni fognak. Nem adták meg az elvárható tiszteletet sem az ukrán Himnusznak, sem pedig az ukrán nyelvnek. Ülve maradtak a Himnuszok alatt – ukrán és magyar –, belekötöttek az ukrán nyelvbe, gúnyosan leszólták népi hímzéseinket…
Jó előre felkészültünk „vendégeink” előítéletességére és konfrontációs szándékára, ezért kínosan ügyeltünk arra, hogy minden ügyrendi és attól eltérő felvetést megszavaztassunk, nehogy bárki is eltérítsem bennünket a „menetrendtől”, megzavarja vagy kudarcba fullassza az alakuló ülés munkáját. Igazi meglepetést okozott nekünk, amikor a KR-es Viktor Rucsko közölte az ülést vezető Mátyás Jusztiniával, hogy vezesse magyarul az ülést, mert ők nem értenek ukránul. Pedig a helyi jelöltállításkor, majd az országos szervezetbe való jelöléskor kétszer is elláttak aláírásukkal egy kérdőívet, mely szerint tudnak ukránul, ismerik kultúránkat, hagyományainkat és történelmünket. A harmadik aláírásuk pedig a nemzeti kisebbségi képviselők esküszövege alá került.
 A gyűlés Rucsko bekiabálásával kezdődött, és demagóg közbekiabálásai végigkísérték az egész rendezvényt. Mi a magunk részéről ennek ellenére etikus magatartásra kértük a jelenlévőket, nehogy felüljenek a provokációknak. Nagyon örülök annak, hogy a magyar sajtó is tanúja lehetett annak, hogyan viselkednek az igazi ukránok (Szabó Eszter, a fővárosi önkormányzat képviselője közelében ült az MTI tudósítója).
Logikus volt a kérdés: mit kezdjünk a kialakult helyzettel? Képviselőink szilárd meggyőződésének és fegyelmezett kitartásának köszönhetően végül is siker koronázta az országos önkormányzat alakuló ülését. Nem nagyon számíthatunk azonban arra, hogy a jövőben képesek leszünk együtt dolgozni a KR képviselőivel… A leginkább azt szeretnénk, ha ezek, a magukat ukránként azonosító személyek lemondanának mandátumukról a valódi ukránok javára. Ha erre akár egy-két évet is várni kell, hát várni fogunk. Ha bárhol is ukránként lépnének fel, ellenvéleményünknek adunk hangot és tiltakozni fogunk. Ha a magyarországi tiltakozásunk nem vezet célra, továbblépünk az ukrajnai és európai intézményrendszer irányába, mert a kialakult helyzet túllépett a tűréshatáron. Már csak azért sem hallgathatunk, mert egy ennyire nyílt, ukránellenes akció ellen fel kell vennünk a harcot. Meggyőződésem, hogy a hasonló esetek elkerülése érdekében minél előbb meg kell változtatni a kisebbségi törvényt. Törvénymódosítás esetén állunk elibe egy megismételt választásnak.
A magyar sajtó – elsősorban a HVG, a Népszava, az MTI – elég gyorsan reagált a gyűlésünkön lezajlott eseményekre. Igaz, meglehetősen sajátosan interpretálták a történteket, mondván: az ukrán országos önkormányzat zajos botrány közepette alakult meg. Többször is magyarázkodnunk kellett, hogy nem mi voltunk azok, akik a gyűlésen ordítoztak. A televízióban is elmondtam: nem engedjük meg, hogy lejárassanak bennünket Magyarországon. A gyűlésen történt felháborító események pozitív eredménye, hogy képviselőink még szorosabbra fűzték soraikat, még jobban odafigyelnek munkájukra és magatartásukra.