UKRÁN KARÁCSONY
Krisztus születése maga a Nagy Titok. Már rengeteget írtak róla, mégis nehéz szavakkal kifejezni, mi megy végbe az emberek lelkében, amikor az Örökkévaló közelébe kerül. Örömöt, emelkedettséget, megvilágosodást érez. Megszépülnek a gondolatok és a szándékok, erősödik a hit és a remény… A Nagyböjt után jön a Nagy Ünnep. Valóban nagy ünnep, hiszen a vészterhes órák után, a megváltást hozó gyermek elpusztítására törekvő Heródes legyőzetése után minden szerencsésen alakult abban a régmúlt korban. Beteljesedett, amiben az emberek hittek, ami elrendeltetett.
A Biblia szerint Jézus Krisztus születésekor három varázsló érkezett Betlehembe a messzi Keletről. Akkoriban azokat a bölcseket nevezték varázslóknak, akik a csillagok útjából kiolvasták a jövendőt. Azért jöttek Betlehembe, mert egy szokatlan formájú csillagot láttak meg az égen, és követték a csillag útját. Hitüket azzal bizonyították, hogy földig hajoltak és ajándékokkal – arannyal, tömjénnel és mirhával – halmozták el az újszülöttet.
Ukrajnában Karácsonykor az emberek karácsonyi dalokat és kolindákat énekeltek, betlehemes játékokat adtak elő. A kolindák Jézus születéséről és cselekedeteiről, és a Szűzanya életéről szóltak. A kántálók a betlehemi csillaggal járták a házakat.
Nagyon jó érzés volt igazi karácsonyi hangulatba csöppenni a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület székházában, ahol a vendégeket Hartyányi Jaroszláva, a MUKE és az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke és Dmitro Tkacs, Ukrajna magyarországi nagykövete köszöntötte. Az önkormányzat képviselői, a nagykövetség munkatársai és nagyszámú vendég vastapssal köszönte meg a Vasárnapi Iskola tanulóinak betlehemes játékát. Szívet-lelket melengető, csodálatos hangjával örvendeztette meg a közönséget Ljahovics Anna. Az est fénypontja azonban az ukrajnai Perelaz családi népi együttes bemutatkozása volt. Régi és új kolindákat, valamint eredeti szerzői műveket adtak elő.
Az ünnep azonban nem igazán ünnep finom ételek nélkül. A karácsonyi ünnepi lakomát Puskás László görög katolikus pap áldotta meg. Az ünnepi asztalon ott volt az elmaradhatatlan „kutya”, a Szenteste fő fogása, és sok más finom étel és ital.
És ami mostanság a legnagyobb érték: a jó szándékú, egymás megértésére törekvő emberi szó sem maradhatott el.
Koval Ludmilla
