Putyini fenyegetések
Putyin felszólalása a Kreml ifjúsági táborában egyértelművé tette a XXI. századi globális fenyegetettség lehetőségét. A lehető legkeményebb üzenetet küldte a Nyugatnak: „Jobb nem kötözködni velünk”, s eközben Oroszország atompotenciálját emlegette. „Szeretném Önöket emlékeztetni arra, hogy Oroszország az egyik legerősebb atomhatalom”.
Ha a 2012-es választási kampány idején Barack Obama csupán regionális veszélyforrásként tekintett Oroszországra, Putyin kétségkívül helyreigazította az amerikai elnök téves elképzelését. Oroszország interkontinentális lehetőségei révén és vélt vagy valós fenyegetettség érzése okán komoly veszélyt jelent az egész világra.
Először is, tekintettel az ENSZ és intézményei kudarc-történetére és arra, hogy Oroszország vétójoggal rendelkezik a Biztonsági Tanácsban, Putyin bejelentését komoly nukleáris fenyegetésnek kell tekinteni. Az 1994-es Budapesti Memorandum 4. cikkelye kötelezi az aláíró államokat – az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot és Kínát –, hogy „hatékony lépésekre ösztönözzék az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsát Ukrajna, mint atomfegyverrel nem rendelkező állam támogatását tekintve… arra az esetre, ha Ukrajnát agresszió fenyegetné, vagy atomfegyver alkalmazásával fenyegetnék”. Az Ukrajna elleni orosz agresszióval a Biztonsági Tanács számos ülése foglalkozott. A jelenlegi esetben konkrét lépéseket kell tennie a Biztonsági Tanácsnak, méghozzá nem Ukrajna, hanem a négy állandó tag kérésére. Hárman azonnal munkához is láthatnának, még akkor is, ha Kína nem teljesíti vállalt kötelezettségét.
Másodsorban mind a konkrét személyek ellen irányuló, mind a putyini rendszer egyes képviselőit, mind pedig az egyes ágazatokat sújtó szankciók eredményesnek mondhatók. Ennek ellenére sem voltak képesek megzabolázni a diktátort, aki nincs tekintettel a racionalitásokra, nem érzékeli mások kényelmetlenségeit és szenvedését, még akkor sem, ha a saját híveiről van szó. Ez jellemző az orosz diktátorokra. Sztálin még a saját fogságba esett fiát sem volt hajlandó bevonni a fogolycserébe, számára az orosz katona csupán ágyútöltelék volt. Ezzel szemben paranoiásan foglalkozott a saját biztonságával és jólétével. A szankcióknak Putyint és „családját” kell megcélozniuk, remélve, hogy Putyin jobb apa, mint Sztálin volt. Az európai és amerikai beutazási tilalom kényelmetlenségeket okoz Putyin rokonainak. A pénzeszközök befagyasztása sem maradhat hatástalan. Jelképes lépésekre is szükség van. Mondjuk, a FIFA vonja vissza a 2018-as labdarugó VB rendezési jogát, ha Oroszország nem távozik Ukrajnából, Grúziából és Moldovából.
Harmadszor: a NATO azonnal kezdje el a fegyverszállítást – légi és földi harci eszközöket –, egészségügyi és oktató berendezések szállítását Ukrajnába. Ezen felül gyorsreagálású NATO egységeket kell vezényelni Ukrajna és a NATO tagállamok határaira. Meg kell gyorsítani Ukrajna felvételét a Szövetségbe. Ukrajna elnöke a közelmúltban jelentette be, hogy országa csatlakozni kíván az Észak-atlanti Szövetséghez. Ma már az ukránok támogatják a NATO tagságot. Őszintén szólva, a csatlakozás gondolata nem új, már a Szövetség 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján is felvetődött, amikor Ukrajna felvetette a társult tagság lehetőségét. Az Egyesült Államok támogatta Ukrajna szándékát, csupán Németország és Franciaország – önös érdekből – tiltakozott Ukrajna belépése ellen. Obama elnök tekintse Ukrajnát fontos szövetségesnek, járuljon hozzá ahhoz, hogy az Afganisztánban szükségtelenné vált és megsemmisítésre váró fegyvereket adják át Ukrajnának.
Edmund Burke XVIII. századi ír filozófus írta a következőket:„a gonoszt egyetlen dolog segítheti diadalra: ha a jó emberek tétlenek”. Ha egy lépést teszünk a politika, egyet meg a háború irányába, akkor semmit sem teszünk. A cselekvő bizonyos mértékig megnyugszik, az áldozat pedig a remény illúzióját kergeti. Putyint komolyan kell venni, nem szabad úgy tekinteni rá, mint szegény, szerencsétlen elmeháborodottra – Zsirinovszkij félére –, aki valóban Putyin bábja, és csak azért szerepeltetik, hogy mellette Putyin mérsékeltnek tűnhessen. Hasonlóságuk különbözőségüknél sokkal szembetűnőbb. Az Egyesült Államok és a NATO nem engedheti meg magának, hogy Putyin vagy Oroszország pszichológusának szerepét játssza. Obama elnök rákos daganatnak nevezte az Iszlám Köztársaságot, Irakot és Szíriát, de hasonló rákos daganat Putyin és Oroszország, amelyet kivágni, vagy semlegesíteni kell. Szorít az idő. Minél tovább hezitálunk, annál jobban terjed majd az orosz agresszió, akár a rák. Egy bizonyos időhatáron túl már késő lesz.
