Kiállítás és lemezbemutató Budapesten

Tarasz Sevcsenko születésének 200. évfordulója alkalmából a hazánkban élő ukrán közösségek szervezetei – az Ukrán Országos Önkormányzat, a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület, a Ferencvárosi Ukrán Önkormányzat és az Ukrán Kulturális és Dokumentációs Központ – június 14-én, a Magyar Rádió Márványtermében a Magyarországon élő ukrán képzőművészek tárlatával és a költő műveiből összeállított CD-vel tisztelegtek a Nagy Kobzos emléke előtt.
Hartyányi Jaroszlava, az UOÖ elnöke köszöntőjében a magyarországi ukrán közösség kulturális élete jelentős eseményének nevezte a rendezvényt. Örömét azonban beárnyékolta a bánat: tájékoztatták, hogy az oroszbarát szeparatisták Luhanszk fölött lelőttek egy IL-76-os szállítógépet, és 49 ukrán katona – köztük a személyzet 9 tagja – életét vesztette. Jaroszlava asszony kérésére a megjelentek egy perc néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének.
Hartyányi Jaroszlava elmondta, hogy Ukrajnában most háború dúl, északi szomszédjuk igyekszik bármi áron gátat vetni az ukrán nemzet évszázados szabadságtörekvéseinek. Ha Európa továbbra is némán figyeli, amint az agresszor destabilizálja Kelet-Ukrajnát, és foglal el idegen területeket, néhány éven belül hasonló sorsra számíthat… Ezt nem szabad elhallgatni, mondta a fájdalomtól elcsukló hangon, hozzátéve, hogy június 15. nemzeti gyásznap lesz Ukrajnában.
Az élet azonban nem áll meg. Miközben a szabadságukért, politikai, gazdasági, kulturális és közösségi jogaikért küzdenek a putyinista, neosztalinista Oroszország ellenében, az ukránok odahaza és a határokon túl sem feledkeznek meg a művészetről. – Ennek a kiállításnak az a különlegessége, hogy Tarasz Sevcsenko művei ihlették – mondta Hartyányi Jaroszlava. 
A Tarasz Sevcsenko emlékezete című lemez bemutatóján, a Magyar Rádió Márványtermében jeles magyar színművészek vettek részt, s a felvételen közreműködött az ungvári Cantus Kamarakórus. Hartyányi Jaroszlava elmondta, hogy a lemezre a költő 12 műve került fel magyar nyelven, kiváló magyar előadók tolmácsolásában, az ukrán szövegnek pedig a megzenésített változatai hangzanak el.
A rendezvény szervezői a díszvendégek között köszönthették Pavlik Antalt, az EMMI osztályvezetőjét. A minisztérium egyébként anyagilag is hozzájárult az albumhoz, amiért Hartyányi Jaroszlava köszönetet mondott a minisztérium képviselőjének. Hasonlóképpen megköszönte a magyar színművészek – Hegedűs D. Géza, Lukács Sándor, Kertész Péter, Uri István és Garai Róbert – közreműködését, és azt, hogy olyan nagy lelkesedéssel és odaadással szavalták a halhatatlan Sevcsenko verseit.

Csodálatos estét töltöttünk egy csodálatos társaságban – mondta munkatársunknak Hegedűs D. Géza. -  Nagyon boldog vagyok, hogy Garai Róbert kollégám felkérésére megszólaltathattam magyarul Sevcsenko költeményeit. Ezekben a napokban Ukrajnában és a határain túl széles körben emlékeznek meg a költő születésének 200. évfordulójáról. Szerencsésnek mondhatom magam, mert már régebbről ismerem a költő munkásságát, ugyanis odahaza egyik szomszédom műfordítással is foglalkozott – többek közt ukránból – nála olvastam először Sevcsenko verseit.

Garai Róbert az elsők között kezdett el Sevcsenko verseket mondani. Úgy másfél évtizeddel ezelőtt. – Nagyon szeretem Sevcsenkot – mondta. – Nagyon ritkán fordul elő, hogy két ilyen irodalmi nagyság, mint Sevcsenko és Petőfi ilyen közel álljon egymáshoz, anélkül, hogy ismerték volna egymást. Hálásak lehetünk Weöres Sándornak a kitűnő fordításokért, amelyek közel hozták az ukrán költőt a magyar olvasókhoz. Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehettem a felvételben.
Szakács Emil, az ungvári Cantus Kamarakórus karnagya az est hangulatára vonatkozó kérdésre a következőket válaszolta: „Először is köszönetet szeretnék mondani a rendezőknek a meghívásért.  Mi a magunk részéről egyedi módon viszonyulunk Sevcsenko munkásságához. Évente készítünk a munkásságához kötődő programot. Nagyon örülök annak, hogy Budapesten is énekelhettük a költő műveit”.

Ploszkina Vaszil