№2(126)
április - június
2014 év

Az ukránok szószólója

A 2014-es magyarországi országgyűlési választásokat követően az ukrán közösség – a többi 12 kisebbséghez hasonlóan – szószólót küldhet a magyar parlamentbe. Az ukrán közösség szószólója Hartyányi Jaroszlava lett. – Már több mint egy évtizede tervezik a szószólói intézmény megteremtését, de valamilyen oknál fogva mindig elmaradt, bár az alkotmányos feltételek megvoltak hozzá – mondta. – Az önkormányzattal rendelkező nemzetiségeknek joguk van képviseltetni magukat a magyar országgyűlésben. A szószólói rendszert több nemzetiség képviselői is – többek közt a németek, a cigányok és szlovákok – ellenezték, abban bízva, hogy a csökkentett kvótarendszer mellett sikerül több szavazatot szerezni, hogy ne csak szószólók, hanem teljes jogú képviselők legyenek.
Hartyányi Jaroszlava elmondta, hogy a szószólói státusz gyakorlatilag semmiben sem tér el a képviselőitől: ugyanazok a kötelezettségek, jogok, kedvezmények, bérezés, iroda két segítővel (az egyiknek jogi végzettséggel kell rendelkeznie). Az egyetlen különbség, hogy a szószólók nem szavazhatnak a parlament plenáris ülésén. Kérdezhetnek, felszólalhatnak a napirend jóváhagyása előtt, eljuttathatják álláspontjukat a képviselőkhöz az újonnan alakult kisebbségi országgyűlési bizottságban. Ebben a bizottságban a szószólók szavazati joggal is rendelkeznek.
Hartyányi Jaroszlava szerint a nemzetiségi szószóló intézményének megjelenésével a miniszterek a törvény értelmében kötelesek rendszeresen beszámolni a bizottságnak a nemzetiségeket érintő kérdésekről, és az sem elhanyagolható tény, hogy megnő a szószólók lobbi-ereje.

Tudósítónktól