Az ukrajnai éhínség áldozatainak Nemzeti Múzeuma

A múzeum-együttest Anatolij Hajdamaka ukrajnai Érdemes Művész tervezte 2009-ben. Viktor Juscsenko akkori ukrán államfő 2010. február 18-án nemzeti intézménnyé nyilvánította a 2,2 ha területen fekvő emlékmúzeumot.
Az emlékhely leghangsúlyosabb része a gyertyát formázó szobor. A kompozíció részét képezik még az elérhetetlen kalászok – utalás az öt kalász törvényre –, a középpontban pedig öt gólyát látunk, ami tulajdonképpen egy madár, amely csőrével szaggatja a fókákat, miközben megpróbál a magasba emelkedni, mintegy jelképezve az ukrán nemzet élni akarását, azt, hogy túlél minden kínszenvedést és megőrzi kultúráját. Az emlékezet gyertyája tulajdonképpen egy kápolna, amelyen áthaladva belépünk az emlékhely kiállítóterébe. Itt kapott helyet az emlékezés terme, ahol a 800 ezer nevet tartalmazó emlékkönyvben bárki rákereshet az éhínség áldozatául esett hozzátartozójára.
A múzeumban kiállították a korabeli paraszti élet kellékeit, a falakra pedig folyamatosan vetítik az áldozatok neveit. Tulajdonképpen az egész terem egy hatalmas vetítővászon, amelyen korabeli filmhíradók és dokumentumfilmek képkockái peregnek.
Amikor a látogató kilép a múzeumból, elé tárulnak a Dnyeper bal partjának lankái. A sétány mentén elhelyezett fekete táblákon olvasható azoknak a településeknek a neve, amelyek nem teljesítették az irreális beszolgáltatási tervet, és ezért megtorlásokat kellett elszenvedniük. A „fekete tábla” egyet jelentett a tanyák, a falvak és kisvárosok ellen indított gazdasági háborúval: az egyéni gazdálkodóktól az utolsó szemig minden gabonát és élelmet elvettek, és a korábban felvett kölcsönök azonnali visszafizetésére kötelezték őket, a gabonafélékre vonatkozó beszolgáltatási kvótákat pedig hús beszolgáltatásával válthatták ki.
Az ukrajnai éhínség áldozatainak emlékhelye az állami protokoll része. Ez azt jelenti, hogy az országba hivatalos látogatásra érkező külföldi vezetők és küldöttségek ellátogatnak a múzeumba, gyertyát gyújtanak és fejet hajtanak az éhínség áldozatainak emléke előtt, illetve fát ültetnek a múzeum melletti ligetben.
A múzeum fennállásának három esztendeje alatt több mint 800 ezer látogatót fogadott. Ez egy nagyon nagy szám, de még mindig csak negyede az éhínség áldozatai számának.