№2(118)
április - június
2012 év

Ukrán intézmények konferenciája

Március 31. és április 1. között rendezték meg Münchenben az Ukrán Állami Szervezetek Világértekezletének (UÁSzV) külhoni tevékenységét tárgyaló konferenciáját, amelyen németországi, amerikai, ukrajnai, kanadai, spanyolországi, portugáliai Nagy-britanniai, olaszországi, görögországi és magyarországi ukrán szervezetek több mint 50 vezetője vett részt. A konferencián részt vett továbbá az OUN, az Ukránok Világkongresszusának (UVK), az Ukrán Koordinációs Világtanácsnak (UKV) és az Ukránok Európai Kongresszusának (UEK) az elnöke is.
A rendezvényen előadást tartott Aszkold Lozinszkij, a szervezet elnöke, Borisz Potapenko,a szervezet titkára, Sztepan Romanyiv, az OUN elnöke, Hartyányi Jaroszlava, az UEK elnöke, Volodimir Pancsenko ukrán közgazdász, Horst Maar német közgazdász, Oleg Romanisin, a Holosz Ukrajini (Ukrajna Hangja) főszerkesztője, Mihajlo Ratusnij, az UKV elnöke, Zenon Lasztoveckij, a Nagy-britanniai Ukránok Szövetségének elnöke, Olesz Horodeckij, az Olaszországban élő ukránok Keresztény Társaságának elnöke, Andrij Neszmacsnij, a németországi Ukrán Ifjúsági Szövetség elnökhelyettese, Marija Kovalisin, a németországi Ukrán Nőszövetség elnöke és Jevhen Csolij, az UVK elnöke. Minden egyes előadást élénk vita követett.
Az időszerű kérdések – az európai integráció gazdasági vonzatai, Ukrajna nemzetbiztonsága, a negyedik választási ciklus, a diaszpóra civil szervezeteinek kiépítése – elemzését követően az UÁSzV konferenciájának záró ülésén a tagszervezeteknek szánt határozatot fogadtak el, amely többek közt az alábbiakat tartalmazza:
„Népszerűsíteni a külhoni közösségekben azt a gondolatot, hogy Ukrajna számukra a nagy üzleti lehetőségek országa, és az ukrán gazdaság érdekeit szem előtt tartva kivehetik részüket az ukrán gazdaság és az állam irányításában. Az Ukrajnából elszármazottaknak feltétlenül fel kell mutatni, illetve javasolni kell a hazatérés ésszerűségét, hogy részt vehessenek a magánosításban, valamint közös vállalatok létrehozásában – a 90-es évek lengyel gyakorlatának mintájára”.
„Népszerűsíteni a külhoni közösségekben azt a gondolatot, hogy az ukrajnai társaságok gazdasági érdekei érvényesítésének és az ukrajnai áruk és szolgáltatások exportja bővítésének közreműködői lehetnek”.
„Népszerűsíteni azt a gondolatot, hogy Ukrajna számára az egyetlen lehetséges választás Európa. Az unióval kötendő társulási szerződés aláírásához vezető úton csak akkor történhet előrelépés, ha Ukrajna visszatér a demokráciához és a jogállamisághoz, ezért szükséges a folyamatok felgyorsítása érdekében befolyást gyakorolni országaik hivatalnokaira és a nemzetközi szervezetekre”.
„Minél több, az ukrán diaszpóra tagjaiból és nemcsak ukránokból álló független megfigyelő csoportot kell szervezni, és minél több ukránt „elvinni” a következő választásra”.
„Közreműködni a szórványoknak otthont adó országokban olyan multifunkciós ukrán központok létrehozásában, amelyek nemcsak az ukránoknak szolgálnának találkozóhelyül, hanem az Ukrajnáról és az ukránokról szóló tájékoztatás központjának szerepét is betöltenék”.
„Hatékonyan együttműködni az ukrajnai nemzeti-demokratikus politikai szervezetekkel, valamint az Ukrán Ügy, az Ukrán Nők Szövetsége típusú civil szervezetekkel”.
„Hozzájárulni a Németországban élő ukránok egységes, régiós bemutatkozását elősegítő intézményrendszer kialakításához, és ezzel párhuzamosan fejleszteni a külhoni tevékenységet bemutató szervezetet”.