№2(112)
március - április
2011 év

Énekesünk sikeres fellépése Lvivben

Medenci Roman második helyezést ért el a Kvitka Cisyk ének emlékversenyen

- Roman, legyen szíves ossza meg velünk legfrissebb élményeit a lvovi útjáról!
- Idén április 1. és 4. között rendezték Lvivben az I. Nemzetközi Ukrán Románc Versenyt Kvitka Cisyk emlékére. Az ukrán származású profi amerikai szoprán énekesnő szülei Lvivben születtek. Az énekesnő 1998. március 28-án hunyt el 45 éves korában mellrákban. Szerencsére néhányan felismerték művészi tehetségét, különösen Alex Guttmacher producer és társai, akik megszervezték az ő nevét viselő nemzetközi eseményt, hogy fejlődjön a nemzeti románc műfaja és ezzel egyidejűleg felkarolja az énekesek mostani generációját Ukrajnában és külföldön. Érdekes, hogy ez a producer ugyanabban a new yorki kórházban feküdt, mint a beteg Kvitka Cisyk, de sohasem találkoztak. És csak néhány évvel később, meghallva az énekesnő lemezét döntötte el Alex Guttmacher producer, hogy útjára indít egy nemzetközi énekversenyt Ukrajnában. Már 3 évvel ezelőtt megszülettek a verseny tervei, de megrendezése sajnos anyagi akadályokba ütközött. Szeretném elmondani, hogy a résztvevőknek el kellett énekelniük egyet azok közül a románcok közül, melyet Kvitka Cisyk még élete során énekelt.
- Hányan és mely országokból érkeztek résztvevők a versenyre?
- A selejtezőkörben 15 és 35 év közötti versenyzők léptek fel 20 országból. A második körbe 13 fő jutott tovább – öten Ukrajnából és egy-egy Romániából, Moldovából, Magyarországról, Észtországból, Lettországból, Oroszországból, USA-ból és Lengyelországból. Érdekes, hogy a második körben már konzervatóriumok végzősei, filharmónia szólisták és színházak előadóművészei énekeltek.
- Milyen érzései voltak a verseny során? Szeretnek napjainkban ukrán románcokat énekelni? Hogyan fogadták előadását?
- Természetesen, ez az énekes műfaj él és fejlődik. Még a legtávolabbi szibériai Omszkból is érkezett egy énekes, és ott is szeretnek ukrán románcokat énekelni. Két csodálatos és több ukrán generáció által is kedvelt dalt énekeltem, a „Két szín” és a „Oh,te kislány a dióból” c. dalokat. És nagyon boldog vagyok, hogy a közönségnek tetszett az én előadásomban. Az első dalom után olyan hangos és hálás taps töltötte meg a termet, hogy jó néhány percet várnom kellett, hogy folytathassam előadásomat. Ezután megint nagy siker fogadott! A nézők olyan erősen és őszintén tapsoltak, hogy sokáig nem is tudtam lejönni a színpadról! Természetesen, szorgalmasan készültem a lvovi fellépésre annak ellenére, hogy korábban már volt alkalmam ezt a két dalt közönség előtt előadni. De úgy éreztem, hogy még mindig lehet csiszolni, javítgatni, hogy hibátlanok legyenek és még jobban hangozzanak ezek a dalok. Az első két fordulóra a Lvovi Filharmónia zsúfolt nagytermében került sor, majd a gála koncertet is itt rendezték. Olyan sokan szerettek volna ide bejutni, hogy nem mindenkinek jutott jegy.
- Milyen más érdekes esemény zajlott még a nemzetközi verseny keretein belül?
- Nemrég Kvitka Cisykről nevezték el az egyik lvovi utcát. A következő állomás a csodálatos énekesnő emlékének megőrzésében és honfitársai őszinte szeretetének kifejeződése az április 3-án megnyitott művészeti múzeum volt. Az Egyesült Államokból elhozták Kvitka Cisyk személyes tárgyait, például kézzel írott kottáit, fellépő ruháit, kedvenc parfümeit, kesztyűit, fotóit, lemezeit. Valamint a Lviv melletti etnográfiai múzeumban fát ültettek az énekesnő emlékére.
- Általában az ilyen nemzetközi énekversenyek, nem csupán a versenyről és a díjakért folyó küzdelemről szól, ahol a résztvevők célja elérni szakmájuk csúcsára, hanem nyilvánvalóan hasznos kapcsolatok kiépítésére is alkalmas a kollégákkal, ugye?
- Természetesen nem szabad megfeledkezni a kapcsolatépítésről. Megismerkedtem fiatal ukrán énekesekkel Lettországból, Romániából és Moldovából. Remélem az ukrán művészet jóvoltából nem egyszer találkozunk még a színpadon. A nemzetközi sajtó, televízió és rádió is nagy érdeklődést tanúsított a résztvevők iránt.
- Mit lehet elmondani a fogadó félről, azaz a lvovi szervezőkről? Hogyan érezték magukat Lvivben a verseny résztvevői és milyen célt tűztek ki maguk elé a szervezők?
- Nagyon kellemesen éreztük magunkat. A „Szuputnik” hotelben szállásoltak el minket, ahol reggelit is biztosítottak számunkra. Lviv központjában, a Bécsi Kávézóban ebédeltünk. A gálakoncert után a hotelben ünnepi fogadásra is sor került. A versenyszervezők elképzelése világos volt, azaz hogy a lvoviak népszerűsíteni szeretnék a város híres szülöttjének művészetét, annak ellenére, hogy sohasem járt Ukrajnában, de a lelkében ott éltek az ukrán dallamok. Szerencsére az időjárás is mellénk állt. Április 3-án vasárnap többen aggódtak amiatt, hogy hogyan fogják elültetni az énekesnő fáját, ha esni fog. De úgy tűnik az égiek mellénk álltak és ragyogóan napfényes tavaszi napunk volt – mintha megrendeltük volna! Lehet, hogy épp akkor az égből Kvitka Cisyk lelke mosolygott le ránk. Vasárnap a Sevcsenko téren sor került egy koncertre is, ahol a versenyzők a saját országuk zászlaja alatt énekeltek. Fellépett itt Ukrajna népművésze és hőse Nina Matvijenko is. Ő volt a verseny zsűrijének elnöke is. Énekelt a lánya is. Valamint színpadra lépett bandura kísérettel Szvitlana Mirvoda is, aki április 2-án szombaton mesterkurzust tartott az ukrán románcokról számunkra. A koncert az ukrán himnusz közös éneklésével ért véget. Rengeteg ember volt a téren és az egészet áthatotta a nagy ünnep, az egység és a szeretet.

V. P.