№5(109)
szeptember-október
2010 év

A külföldön élő ukránok találkozója Görögországban

foto

Szeptember 3-tól 13-ig Görögországban tartották a külföldön élő ukránok IV. Fórumát, amelynek munkájában Jevhen Csolij UVK-elnök vezetésével részt vettek az európai és észak-amerikai ukrán társadalmi és nemzeti-hazafias szervezetek képviselői, továbbá Hartyányi Jaroszlava, az UVK elnökhelyettese, az UEK elnöke, valamint más ukrán szervezetek reprezentánsai.
Ez alkalommal a Fórum munkájának középpontjában az oktatás kérdései álltak. Az Ukrán Nemzetközi Iskola tanárai és igazgatója, Ludmilla Ivanova, illetve a bergyanszki és a kijevi egyetem oktatói napi rendszerességgel folytatták a témával kapcsolatos megbeszéléseiket.
Hartyányi Jaroszlava elmondta tudósítónknak, hogy az utóbbi időben számos, Európában működő vasárnapi iskola a Julia Timosenko vezette ukrán kormány által jóváhagyott oktatási programot használta. „Megtapasztaltuk, hogy ez a program jó, mert a gyerekek az órákon rendszerezett ukrainisztikai ismereteket szerezhettek, és a tanév végén záróvizsgát tehettek. Ráadásul a tanulók akár Ukrajnában is bekapcsolódhattak az oktatási rendszerbe. Az ukrán állam három esztendeig anyagilag is támogatta a programot, idővel azonban a finanszírozás csökkenni kezdett, s végül odáig jutottunk, hogy fokozatosan a szülők és az ukrán közösségek saját zsebből fizethetik a kijevi ukrán vizsgáztató tanárok utazási és külföldi tartózkodási költségeit. Tekintettel arra, hogy túlnyomórészt ukrán állampolgárok oktatásáról van szó, a közösségeket meglepte a helyzet ilyetén alakulása. Az elmúlt esztendőben többször is szóba hoztuk az állami kötelezettségvállalás megsértését, és ecseteltük a valós helyzetet az ukrán Legfelső Tanács plenáris ülésein. Kérdéseinkre konkrét választ vártunk az ukrán politikusoktól, de sajnálattal kell elmondanom, hogy nem igazán tapasztaltunk részükről érdeklődést gyermekeink gondjai iránt. Sajnos, nemcsak az oktatás kérdéseit illetően éreztünk közönyt részükről…”
Az oktatási tanácskozások résztvevőinek körében nyugtalanságot váltott ki az Ukrán Nemzetközi Iskola tevékenységének ideológiai irányváltása az ukrajnai elnökválasztást követően. A felszólalók arról beszéltek, hogy a gyerekek hazafias nevelését felváltotta a hagyományos szovjet szempontrendszer. Hartyányi Jaroszlava: „Az tapasztaljuk például, hogy Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában, ahol nemrég még eredményesen működtek az említett vasárnapi iskolák, az új irány szellemében a pánszlávizmus és a marxista internacionalizmus eszmevilágát terjesztik az ukrán gyerekek körében. Határozottan tiltakozunk, mert ez ellentmond az ukrán oktatásügy elvárásainak és feladatainak, s egyben az egyetemes ukránsággal ellenséges eszmerendszert szolgál. A görögországi fórumon erős kritikával illettük a hivatalban lévő kormány ilyen irányú koncepcióját, és kinyilvánítottuk: ha nem változik a helyzet, a külföldi ukrán közösségek kénytelenek lesznek kilépni ebből az oktatási programból. Ha megváltozik az ukrán múlt valósághű tanítása és visszatérnek a szovjet történelemszemlélethez, tiltakozni fogunk, mert nem engedhetjük meg, hogy gyermekeink olyan oktatási anyagokat használjanak, amelyeket a szovjet kommunista párt diktátuma alapján állítottak össze. A vitákban megpróbáltuk elmagyarázni az Ukrán Nemzetközi Iskola tanárainak, miben látjuk a vasárnapi iskolák jövőjét”.
A résztvevők elfogadtak az oktatási programot illető két határozatot. A kerekasztal-megbeszéléseken késhegyig menő viták zajlottak az Ukrajna: Európa és Oroszország között témakörben.
A Fórum résztvevői szentmise keretében emlékeztek az 1932-33-as ukrajnai éhínség áldozataira. Gyertyát gyújtottak, amely égni fog egészen a hónap végéig, amikor is elkezdődnek a megemlékezések szerte a nagyvilágban, így Magyarországon is.
A Jevhen Csolij és Hartyányi Jaroszlava részvételével lezajlott megbeszélésen megvitatták, milyen formában működjenek együtt szervezeteik a hivatalban lévő ukrán kormánnyal annak érdekében, hogy megálljon a határon túli ukrán közösségek természetes asszimilációja. A megszólalók hangsúlyozták, hogy Ukrajna ezt a folyamatot a leginkább az oktatásügy támogatásával fékezhetné. Egyébként az ukrán kormány eddigi ígéreteiből, többek közt a vasárnapi iskolák modern számítástechnikai eszközökkel történő felszereléséből nem lett semmi.
Jevhen Csolij és Hartyányi Jaroszlava találkozott Aleksandra Evert-Alverti athéni polgármester-helyettessel, és megvitatták az ukrán közösség társadalmi, politikai és kulturális életével összefüggő kérdéseket. Nehézséget jelent, hogy Görögországban ismeretlen a nemzeti kisebbségi jog fogalma, az állam nem támogatja úgy a bevándorlók közösségeit, mint Angliában, ahol ugyan szintén hiányoznak az ezzel kapcsolatos törvények, de a nemzetiségi vasárnapi iskolák támogatására mégis találnak forrást. Az athéni polgármester-helyettes viszont elpanaszolta, hogy az ukrán bevándorlók nem szívesen vesznek részt a helyhatósági választásokon, és az önkormányzatok nem tudják ennek az okát. Hartyányi Jaroszlava elmondta, hogyan kezelik ezt a problémát Magyarországon: a tömegtájékoztatási eszközök közreműködésével felvilágosítják a bevándorlókat jogaikról és kötelességeikről.
Az UVK és az UEK elnöke a görögországi ukrán közösségre vonatkozó részletes statisztikai kimutatást adott át Andreas Takis belügyminisztériumi főtitkárnak. A politikus hangsúlyozta, hogy a görög kormány a dolgosságukért értékeli és tiszteli az ukrán bevándorlókat, és megtesz mindent annak érdekében, hogy az ukránok teljes értékű életet éljenek az országban.
Athénban megemlékeztek az ukrajnai éhínség áldozatairól, és leleplezték Tarasz Sevcsenko szobrát.

Tudósítónktól