Az ukrán diaszpóra III. Nemzetközi Kongresszusa
Az Ukránok Világkongresszusának képviselői 2010. június 23 – 25. között részt vettek a külhoni ukránok III. Nemzetközi Kongresszusán, amelyet a lvovi Nemzeti Műszaki Egyetem az UVK és más ukrán társadalmi szervezetek és intézmények közreműködésével szervezett.
A Kongresszuson több mint 400, Ukrajna különböző régióiból, illetve a világ 28 országából – Ausztriából, Azerbajdzsánból, Fehéroroszországból, Bulgáriából, Brazíliából, Nagy-Britanniából, Görögországból, Észtországból, Spanyolországból, Olaszországból, Kazahsztánból, Kanadából, Lettországból, Litvániából, Moldovából, Németországból, Lengyelországból, Portugáliából, a Dnyeszter-mellékről, Oroszországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, az Egyesült Államokból, Magyarországról, Franciaországból, Horvátországból és Csehországból – érkezett vendégek vettek részt.
A hivatalos megnyitóra június 23-án, a lvovi Kruselnicka Nemzeti Opera- és Balett Színházban került sor. A rendezvényt Irina Kljucskovszka, az egyetem oktatási, kulturális és külkapcsolatokkal foglalkozó intézetének igazgatója nyitotta meg. A Kongresszus résztvevőit megáldották a különféle egyházak papjai.
A hivatalos részben felszólalt Jevhen Csolij, az UVK elnöke, Hartyányi Jaroszlava, az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke, a Világkongresszus első elnökhelyettese, Marija Skambara második elnökhelyettes, az Ukrán Nőszervezetek Világszövetségének elnöke, valamint az ukrán papság képviselői, politikusok, tudósok, a kultúra és a közélet ukrajnai és külhoni mértékadó személyiségei.
Jevhen Csolij a Világkongresszusnak az ukrán nemzet érdekében kifejtett tevékenységéről és a világ ukránságával fenntartott kapcsolatokról szóló beszédében kitért az elvégzett munkára, többek közt az Ukrajnával kötött 2009-2010-es együttműködési megállapodásra. Megfogalmazta a Világkongresszus álláspontját néhány, Ukrajnában most zajló eseménnyel kapcsolatban, mint például: a legfontosabb ukrajnai iparágak feletti ellenőrzés elvesztésének veszélye; a Fekete-tengeri flottára vonatkozó szerződés, amely meghosszabbítja az orosz katonai támaszpontok jelenlétét Ukrajnában; Ukrajna uniós és NATO-csatlakozásának fontossága; a de facto második államnyelv bevezetésének kérdése; az emberi és szabadságjogok megsértése Ukrajnában; az 1932-33-as éhínség, az ukrán nemzet genocídiumának jelenlegi megítélése; Sztálin szobor állítása Ukrajnában; az ukránok emberi és nemzetiség jogainak megsértése Oroszországban és az egykor Sztepan Bandera nevével fémjelzett ukrán nemzeti mozgalom indokolatlan megrágalmazása az Európai Parlament határozatában.
Jevhen Csolij felszólította az ukrán sajtót, hogy tárgyilagosan tájékoztasson az időszerű kérdésekről, és ne adja meg magát semmiféle nyomásnak, hiszen a negyedik hatalmi ágként garanciája lehet Ukrajna demokratikus fejlődésének.
A következő napokban a résztvevők nyolc szekció munkájában vehettek részt, a következő témakörökben: a diaszpórával való együttműködés stratégiája és modellje, a külföldön élő ukránok nemzettudatának megőrzése, a világ ukránságának körében felbukkanó újabb jelenségek, tekintettel a keleti diaszpórára és az emigráció új hullámára, és a külhoni ukránok tanulási lehetőségei. Szóba került a külhoni ukránok kulturális és művészeti életének jelen állapota és távlatai, a diaszpóra sajtójának helye és szerepe, tekintettel az ukrán nemzeti érdekek védelmére idegen közegben, az egyház, mint a külföldön élő ukránok szellemiségét és jellemének alakulását szolgáló központi intézmény, stb.
A III. Nemzetközi Kongresszus határozathozatallal zárult.
A Kongresszus programján különféle kísérő rendezvények is szerepeltek, többek közt a világ ukránságát jelképező kert ünnepélyes megnyitója a helyi skanzenben, ahol Marija Skambara képviselte a Világkongresszust. Átnyújtották a díjakat a nemzetközi irodalmi és művészeti pályázat nyerteseinek, az ünnepi hangversenyen az ukrajnai együttesek mellett színpadra léptek fehérorosz, észt, lett és szlovák együttesek is.
