№4(108)
július - augusztus
2010 év

Az Ukránok Világkongresszusának éves közgyűlése

Az Ukránok Világkongresszusa augusztusban, a lengyelországi Przemyslben tartotta rendes közgyűlését. A torontói központú titkársággal rendelkező UVK most első alkalommal rendezte közgyűlését egy kelet-európai országban. A szervezet úgy döntött, hogy a jövőben évente kerítenek sort hasonló tanácskozásra, hogy jobban megismerhessék az Európában élő ukrán közösségek gondjait és igényeit. A Kongresszust csak minden második évben viszik Ukrajnába. Ezt a döntést nem utolsósorban a legutóbbi ukrajnai elnökválasztást követően kialakult politikai helyzet befolyásolta, mert az anyaországban olyan politikai erők kerültek hatalomra, amelyeket nem igazán foglalkoztatják a külhoni ukránok problémái, és nem mutatnak készséget a külföldön élő ukránokkal való együttműködésre.
Egyébként Ukrajna 1991-es függetlenné válása óta az UVK valamennyi éves közgyűlését – a kongresszusok kivételével – a történelmi Hazában tartották.
A tanácskozásnak otthont adó lengyelországi városban népes ukrán közösség él, amely tagja a Lengyelországi Ukránok Egyesületének. A Przemyslben élő ukránok szívélyes fogadtatásban részesítették az UVK közgyűlésének küldötteit, és reményüket fejezték ki, hogy a lengyel kormány, tekintettel az UVK támogatására visszaszolgáltatja az ukrán közösség tulajdonát, amelyet a háború éveiben államosítottak. Már közel 20 esztendeje tart a vita a város polgármesteri hivatalával a 2000 négyzetméter alapterületű Ukrán Népház visszaadásáról. Az UVK küldöttségével folytatott tárgyalást követően a polgármester megígérte, hogy a városban élő ukránok néhány héten belül visszakapják közösségi otthonukat. A megállapodás tényét megerősítette Maria Tucka, a helyi ukrán közösség vezetője is. Hartyányi Jaroszlava, az Ukránok Európai Kongresszusának elnöke gratulált a helyi ukránoknak, és megjegyezte: az épület most azok leszármazottaihoz kerül vissza, akik annak idején saját pénzükből és munkájukkal építették fel az Ukrán Népházat.
A tanácskozás fő témája a külhoni ukránok és Ukrajna kapcsolatainak állapota volt. A „nagy kerekasztal” mértékadó résztvevői megvitatták Jevhen Csolij beszámolóját Viktor Janukoviccsal folytatott legutóbbi megbeszéléséről. Csolij átnyújtotta az ukrán államfőnek azt a memorandumot, amelyben aggodalmukat fejezték ki az Ukrajnában kialakult helyzettel – az állampolgárok demokratikus jogainak és szabadságának korlátozásával, az ukrán nyelv ellen irányuló célirányos támadással és a legújabbkori ukrán történelem hivatalos felülírásával – kapcsolatban. A küldöttek egy része kifejtette, hogy a külhoni ukrán szervezeteknek együtt kell működniük Ukrajna új kormányával és elnökével. A felhatalmazással bíró küldöttek egy másik csoportja ugyanakkor az új ukrán vezetés bojkottjára szólított fel.
Hartyányi Jaroszlava felszólalásában kitért arra, hogy egyelőre még nem látja, milyen szinten működhet együtt a diaszpóra a Janukovics csapattal. Ez nem jelenti azt, hogy meg kell szakítani a kapcsolatokat Ukrajnával: „Ezt nem tehetjük, már csak azért sem, mert bizonyos ukrajnai kormánypárti erők szinte csak arra várnak, hogy hagyják békében, és ne bírálják őket”.
Más résztvevők megerősítették, hogy a legváltozatosabb politikai eszközökkel fogják befolyásolni az ukrajnai politikai helyzet alakulását abban az esetben, ha Viktor Janukovics nem ad pozitív választ a külhoni ukránok csúcsszervezetének memorandumára. A Kanadából érkezett küldöttek konkrét akciókat szorgalmaztak az ukrajnai sajtószabadság korlátozása okán.
A kialakult helyzettel kapcsolatban aggodalmának adott hangot Hartyányi Jaroszlava is. Szerinte az ukrán társadalom képtelen befolyásolni a kormány ténykedését. A kormány kénye-kedve szerint cselekszik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a diaszpóra ne tudna hatást gyakorolni a hatalomra – véli Hartyányi Jaroszlava. Meggyőződése, hogy az UVK tagszervezeteinek tájékoztatniuk kell a lakóhelyük szerint illetékes kormányokat az ukrajnai helyzet romlásáról. A külhoniakat felháborítja, hogy Ukrajnában teljes gőzzel korlátozzák a demokratikus folyamatokat, támadásnak van kitéve minden, ami ukrán, és rombolják az ukrán államiság fundamentumát. Ezt nem lehet nyugodtan és némán tűrni – fejezte ki aggodalmát az UVK első elnökhelyettese.
Több vitában is szóba került az UVK és a külhoni ukrán szervezetek kapcsolata. Beszéltek a viszonyrendszer korszerűsítéséről, és az egymás gondjainak jobb megismerését szolgáló információcsere felgyorsításáról.
A tanácskozáson éves beszámolót tartott Hartyányi Jaroszlava, aki beszélt a balkáni testvérszervezeteknél tett látogatásainak tapasztalatairól, az államalkotó ukrán lakosság támogatásáról és a fiatalok körében végzett nevelőmunkáról. Az UVK közgyűlésének harmadik központi témája a lengyelországi ukrán közösség helyzete volt. Erről Petro Tima, a Lengyelországi Ukránok Egyesületének elnöke számolt be.
A tanácskozás résztvevői egy bizottság létrehozásáról döntöttek, amely kidolgozza az ukrajnai politikai elittel kapcsolatos magatartás taktikáját és stratégiáját.

V. P.